Mindig kettesben akar lenni az Anyós a babával?
Sajnos még nem találtam ilyen kérdést. Az Anyósom az első naptól kezdve, ahogy hazahoztuk a kislányomat, úgy szeretné alakítani, hogy kettesbe maradhassanak. ,, Menjetek el, nincskedvetek elmenni, majd mi vigyázunk.... "
Nekem már akkor nagyon tolakodó és elgondolkodtató volt, de a mai napig erőszakoskodik (most 7 hónapos a lányunk). Mégegyetemre járok levelezőre és van olyan, hogy Anyukám vigyáz a kislányunkra, ha hosszabb időre kell elmennem és a férjem dolgozik, de egy-egy bevásárlásra vagy vacsorára Anyósom is vigyáz rá. Persze féltékeny is anyukámra (burkoltan már a szülés előtt is utalt rá). Tisztaságilag, őszinteségileg és féltésileg is nagyon nagy különbségek vannak a két család között.
Az első kérdésem az lenne, hogy hosszabb időre még ti is a saját szüleiteket választanátok, mind a párotok szüleit, ha apuka nem ér rá?
A másik kérdésem, hogy nálatok is megszólalna az anyai ösztön, hogy miért erőszakoskodik ennyire a vigyázás kapcsán? Mit akar kettesben máshogy csinálni a gyerekkel? (Tudni kell, hogy szeret duruzsolni mindennel kapcsolatban a férjemnek, amit ő máshogy csinálna és sosem a szemembe mondja, csak ha már látja, hogy a férjemnek sincs hatása abban a dologban rám...)
Szerintem még nagyon kicsi a lányunk, de mondtam is neki, hogy később többet lesz náluk is. (Amitől előre félek... de ezt nekik nyilván nem hangoztatom.)
A baráti körömben senkinek sincs gyereke, családon belül pedig nincs nagy kapcsolat a nagyszülőkkel, mert senkire sem bízzák a gyerekeket, babát.
Sajnos mostanában csak a kérdések száma növekszik bennem a férjem szüleivel kapcsolatban... nem akarják, hogy teljesen megismerjem őket, de elvárják, hogy bízzak bennük.
Az érdekelne, hogy más nagyszülők is ennyire előnyben részesítik a szülők nélkül együtt töltött időt ilyen fiatalon vagy nálunk nem kerek a történet. (Valamit titkolnak előlem.) A másik meg hogy másoknál hogy alakul a segítségkérés, ki-melyik szülőpártól kér segítséget.
Segítséget attól kér az ember akiben bízik. Neked kell tudnod, kiben bízol meg annyira, hogy egy kisbabát rábízzál. És inkább legyen örihari velük mint utólag a bánkódás, hogy bízni kellett volna a megérzésedben.
Férjeddel gondolom beszélgettetek már erről a témáról, ő mit mond neked a szüleiről?
Nekem ami eszembe jutott, miért is akarnak vele csak kettesben lenni: titokban etetik olyan étellel, amit te még nem adnál neki. Fotózzák, amit nem engednél nekik (vagy nem úgy, ahogy ők azt szeretnék).
Bármi is az oka annak, hogy nélküled akarnak a gyerekkel lenni az csak olyan lehet, amit te elleneznél, különben veled is lehetne ugyanazt tenni.
Egy-egy ilyen alkalom után amikor anyós vigyázott rá hogy viselkedik a baba? Mit mondanak, mi volt amíg nem voltál ott?
Én inkább egy hatalmas féltékenységet vélek kiolvasni a soraidból.
Csak azt nem értem, hogy az itteni panaszkodás helyett, miért nem vagy képes inkább leülni normális kultúrált felnőttként anyósoddal és mondod el őszintén mit érzel s gondolsz?!
2 lehetoseg van:
1. vagy teged nem bir es a babaval akar lenni de te zavarsz.
2. tenyleg segiteni akar.
nekem 15 honapos a babam. az elejen fura modon az en anyukammal jol kijott, anyummal egyedul tudtam hagyni 2-3 orara olyan 8 honapos koratol.
az anyosommal most baratkozik meg.
nalunk is nagy kulonbsegek vannak, nem tisztasagilag vagy anyagilag hanem az anyosom regi modi, ergo nemtud ugy banni a kis gyerekekkel ahogy manapsag - szeretettel szoktak. mostmar egyre jobban bele jon. es en eroltetem is lassan hogy tobbet legyen vele.
szerintem tul sokat kepzelsz ebbe bele...
Pont azért képzelek bele már mindent, mert nem értem. A tisztaságon, a rebdezvényekre járáson (influenza időszak) és a védőnői ajánlásokon (spenót) kívül semmi olyan nincs,amit nem engednék,tiltanék. Múltkor megpróbáltam mindent megbeszélni velük és kértem, ők is nyíljanak meg, mondják el, ha valamivel megbántottam őket.Kedvesen szeretettel, a saját érzéseimet mondtam el nekik.
Az lett a vége, hogy semmi olyan nincs, teljesen megértenek. Persze a férjemnek a hátam mögött azt mondták, hogy ,,, ezt most jól megkaptuk".Sajnos ők nem akarnak vagy tudnak felnőttként kommunikálni( a férjemmel is ezen dolgozunk, neki is nehezen megy a nyílt, közlékeny beszélgetés).
Az a szerencsénk és a baj is ebben, hogy a lányunk még idegenekkel is nagyon közvetlen, még ha történne is valami negatív dolog, akkor sem látszódna a lányunk viselkedésében. Nagyon türelmes, nyugodt baba.
Nem csipáznak vagy uralkodni akarnak..a férjeden keresztül akarják a dolgokat irányítani.
Egyébként nálunk s egFormák a nagyik de én kikérem hogy igy meg ugy csináljon dolgokat vag ne szóljon bele stbstb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!