Másnál is így van?

Kérdező, nem tudom mit aggódsz.

Láttad milyen, ismered, tudod mit csinál a sógornőd gyerekeivel. Nem érhet meglepetés.

Innentől annyi a dolgod, hogy ezt megbeszéled a pároddal és nem hagyjátok a gyereketeket az anyósodra.

Most vagy a terhességnek abban a fázisában amikor minden meg tud ijeszteni és mivel még nem tudod mi fog történni, az aggódás nagyon erős. Én elkezdtem azon sírni, hogy a férjem nem ígéri meg nekem, hogy majd minden alkalommal ha a gyerekek közel lesznek a konyhában a robotgéphez akkor nem hagyja ott az asztalon bedugva a konnektorba, hanem tuti biztos, hogy mindig ki fogja majd húzni, nehogy a kis kezüket ledarálja. Miközben a párom soha az életben nem használta azt a robotgépet. nekem azonban halálosan fontos volt ez abban a percben. (azóta is vigyázok vele - a géppel, nem a párommal - pedig már nagyok a gyerekeim. :) )

Az anyósod azt teheti meg a gyereketekkel amit hagytok neki. Nem könnyű, de meg lehet oldani, hogy változzon, csak ragaszkodni kell hozzá, hogy valamelyikőtök szintén ott van vele. Kivétel nélkül minden alkalommal el kell mondani újra meg újra mit nem akartok a gyerekkel kapcsolatban és ragaszkodni is kell hozzá!

Viszont ebbe nem fér bele, hogy kényelemből majd a mama lesz a gyerekkel helyettetek, akkor bizony meg kell oldani nélküle.

#12 Ebben sajnos nem tudlak megnyugtatni, az aggódás egy anyánál munkaköri kötelesség. :)

Párom 50 éves, 30 éve utazik külföldre rendszeresen, 25 éve olyan a munkája, hogy szinte minden nap nagyobb távolságokat vezet, havonta megy repülővel stb. stb. Az anyósom most is minden alkalommal pont úgy aggódik érte, mint az elsőnél. Sokszor volt, hogy nem is szóltunk neki előre csak amikor indult, hogy ne idegesítse túl magát rajta, volt, hogy csak akkor mondtuk meg, hogy Afrika túlsó végébe megy, amikor már onnan hívta fel, hogy jól van. Én is aggódok a gyerekeimért mindenben. Csak már nem mutatom kifelé, mert felesleges - de tudják úgy is.