Válás után ti hogy viselkedtek ex anyóssal?
Mikor megtudta, hogy válunk, akkor bömbölt, szó szerint, hogy akkor őt ne szakítsam el az unokától, meg hát velem is akarja tartani a kapcsolatot. Mondtam neki, nyugi, a fiával nem akarok együtt élni, ő marad a nagymama. Én hívtam rendszeresen, hogy mi van vele, illetve mi van az unokával. Aztán azt vettem észre, hogy miután lett új párom, ő egyre kevesebbszer hív. Gondoltam nem tud mit kezdeni a helyzettel. Még azt is elnéztem neki, hogy a télen a nagy műtétem után az egy dolog, hogy nem jött el látogatóba, de egy telefont meg nem eresztett, hogy hogy vagyok és hogy az unokájának van e szüksége valamire. Aztán a fiának, az én exemnek is lett új párja nem sokkal később. Na itt már ha én hívtam is havonta egyszer, hogy mi van az unokával, lerázott 2 perc alatt.
Nyár volt a csúcs. Felajánlotta , hogy a fiam ugye megy hozzá b nyaralni. Mondtam persze, mikor? Hát majd beszélünk róla. Júniusban már csak felhívtam, hogy akkor tényleg mehet e. Akkor mondta, hogy eltörte a lábfejében egy csontot, és majd a következő héten hív, hogy mi lesz, kell e műtét, bármi. Hát eltelt a következő hét, meg még utána vagy 5,igencsak július végén jártunk, mikor még mindig nem hívott fel. Aztán valamikor augusztus elején sikerült felhívná, miután kinyaralta magát és bejárta a fél országot, hogy akkor talán tudja vállalni a gyereket egy pár napra, meg augusztus végén egy hétre. Jó, menjen. Hát első körben 3 napot vállalt, második körben eljött a fiához, már nem is vitte el az unokát és rászánt másfél napot. Ezen már csak röhögtem. A balesete után én érdeklődtem, hogy van, akkor is lerázott. Azóta nem hívtam, nem is fogom, én nem puncsolok neki. Csak roppantul fáj és rosszul esik, hogy 22 évig éltem a fiával, minden szarból kimostam a fiát is és őt is. Én voltam az, aki gyerek, munka, egyetem, saját háztartás mellett rohangáltam 40 kilométert, mikor az előző műtétje volt, mert a másik két gyereke tett a fejére. Hogy én voltam, akire mindig számíthatott. És eldob, mint egy rongyot. Pedig mindig azt mondta, milyen jó, hogy ilyen menye van, meg én vagyok az első unokájának az anyja. És ő mennyire szeret. Hát, én nem ezek után. Hogy sem a gyereket nem hívja, sem engem. Van, hogy 2 hónapig nem hívja fel az unokát. A fiam hívja, vagy nem veszi fel, és vissza sem hívja, vagy ha felveszi, akkor is lerázza, mint engem.
A kérdés pedig az lenne, hogy nagyon bunkó leszek e, most lesz a szülinapja ex anyósnak. A gyereknek szólok, aztán eldönti, felhívta vagy sem. De én felköszöntöm facebookon, mint az összes ismerősöm, aki nem számít semmit. Aztán majd kíváncsian várom, hogy az én szülinapom eszébe jut e jövő hónapban.
Rettenetesen megbántott ő is és a drágalátos kislánya is. A sógornőm lenne a gyerek keresztanyja, de náluk is kimerült annyiban a dolog, hogy szülinapon, névnapon a gyereket felhívják, 2 mondat. És ennyi. Semmi érdeklődés, engem nem is keresnek. És nem értem, miért, mikor én ugyanúgy viselkedtem velük, mint a válás előtt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!