Válás után ti hogy viselkedtek ex anyóssal?
Mikor megtudta, hogy válunk, akkor bömbölt, szó szerint, hogy akkor őt ne szakítsam el az unokától, meg hát velem is akarja tartani a kapcsolatot. Mondtam neki, nyugi, a fiával nem akarok együtt élni, ő marad a nagymama. Én hívtam rendszeresen, hogy mi van vele, illetve mi van az unokával. Aztán azt vettem észre, hogy miután lett új párom, ő egyre kevesebbszer hív. Gondoltam nem tud mit kezdeni a helyzettel. Még azt is elnéztem neki, hogy a télen a nagy műtétem után az egy dolog, hogy nem jött el látogatóba, de egy telefont meg nem eresztett, hogy hogy vagyok és hogy az unokájának van e szüksége valamire. Aztán a fiának, az én exemnek is lett új párja nem sokkal később. Na itt már ha én hívtam is havonta egyszer, hogy mi van az unokával, lerázott 2 perc alatt.
Nyár volt a csúcs. Felajánlotta , hogy a fiam ugye megy hozzá b nyaralni. Mondtam persze, mikor? Hát majd beszélünk róla. Júniusban már csak felhívtam, hogy akkor tényleg mehet e. Akkor mondta, hogy eltörte a lábfejében egy csontot, és majd a következő héten hív, hogy mi lesz, kell e műtét, bármi. Hát eltelt a következő hét, meg még utána vagy 5,igencsak július végén jártunk, mikor még mindig nem hívott fel. Aztán valamikor augusztus elején sikerült felhívná, miután kinyaralta magát és bejárta a fél országot, hogy akkor talán tudja vállalni a gyereket egy pár napra, meg augusztus végén egy hétre. Jó, menjen. Hát első körben 3 napot vállalt, második körben eljött a fiához, már nem is vitte el az unokát és rászánt másfél napot. Ezen már csak röhögtem. A balesete után én érdeklődtem, hogy van, akkor is lerázott. Azóta nem hívtam, nem is fogom, én nem puncsolok neki. Csak roppantul fáj és rosszul esik, hogy 22 évig éltem a fiával, minden szarból kimostam a fiát is és őt is. Én voltam az, aki gyerek, munka, egyetem, saját háztartás mellett rohangáltam 40 kilométert, mikor az előző műtétje volt, mert a másik két gyereke tett a fejére. Hogy én voltam, akire mindig számíthatott. És eldob, mint egy rongyot. Pedig mindig azt mondta, milyen jó, hogy ilyen menye van, meg én vagyok az első unokájának az anyja. És ő mennyire szeret. Hát, én nem ezek után. Hogy sem a gyereket nem hívja, sem engem. Van, hogy 2 hónapig nem hívja fel az unokát. A fiam hívja, vagy nem veszi fel, és vissza sem hívja, vagy ha felveszi, akkor is lerázza, mint engem.
A kérdés pedig az lenne, hogy nagyon bunkó leszek e, most lesz a szülinapja ex anyósnak. A gyereknek szólok, aztán eldönti, felhívta vagy sem. De én felköszöntöm facebookon, mint az összes ismerősöm, aki nem számít semmit. Aztán majd kíváncsian várom, hogy az én szülinapom eszébe jut e jövő hónapban.
Rettenetesen megbántott ő is és a drágalátos kislánya is. A sógornőm lenne a gyerek keresztanyja, de náluk is kimerült annyiban a dolog, hogy szülinapon, névnapon a gyereket felhívják, 2 mondat. És ennyi. Semmi érdeklődés, engem nem is keresnek. És nem értem, miért, mikor én ugyanúgy viselkedtem velük, mint a válás előtt.
válasza: válasza:
válasza:Emlékszem az előző kérdésedre, akkor az volt a problémád, hogy anyós a törött lábával mégsem akarja bevallalni az unokat.
Nem, neked nem kell felkoszonteni, ha nem akarod. A gyereknek igen, pláne ha a nagyanyja őt fel szokta köszönteni. Amúgy sosem értettem az ilyen kicsinyes gondolkodást: ha nem köszönt fel én se teszem. Értelmes ember azért köszönti meg a másikat, mert az q másik személy jelent neki valamit, nem azért, hogy majd az is koszontse. A Facebook gratuláció meg röhejes, mindig is annak tartottam. Nekem pl ezért nem nyilvános a születésnapom
#3 nekem sincs kint a szülinapom, pont ezért. De az ex anyós imádja kifelé mutatni a dolgokat.
Akkor is megtettem, félre tettem a rossz érzésem és érdeklődtem, felhívtam. Azért érdekelt is hogy mi van vele. De kB mintha a szomszéd h nénivel beszéltem volna, akivel köszönő viszonyban vagyunk.
Igazából tényleg az zavar, hogy ő volt, aki annyira odáig volt hogy legyünk ezután is ugyanúgy jóban, mint eddig. És ő tesz rá.
Az exférjemnnek is szülinapja lesz. Azon kívül, hogy a gyereknek szólok, mikor van és valamit illene venni neki, nekem nem kell kézen fogni a gyereket és menni vele ajándékot venni az apjának, ugye?
válasza:Figyelj, te korrekt voltál, ő nem akart élni azzal a lehetőséggel, hogy továbbra is szoros kapcsolata legyen az unokájával.
Ha én válnék el - nem tervezem :D -, szintén tartanám a kapcsolatot anyósommal, mondjuk én tényleg szeretem őt, ő meg imádja az unokáit, 100% biztos vagyok benne, hogy tartaná is vele a kapcsolatot.
Ha te mindent megtettél, ő meg nem kíváncsi az unokájára, akkor ez van, nincs több teendőd. De szerintem nem kell felköszöntened senkit szülinapján, hagyd ezt a jàtszmázást, ne várd, hogy téged is visszaköszöntsenek, ők már elengedtek téged, te is engedd el őket. Ennyi.
válasza:"Igazából tényleg az zavar, hogy ő volt, aki annyira odáig volt hogy legyünk ezután is ugyanúgy jóban, mint eddig. És ő tesz rá."
Tudod, az emberek változnak. Semmi gond nincs ezzel. Neki már nem a menye vagy, csupán az unoka anyja. Nincs a világon semmi ok arra, hogy téged hivogasson, megkoszontson, vagy egyáltalán bármiféle kapcsolatban legyen veled. Ott a fia, a gyerek apja, vele lehet az ilyen dolgokat neki megoldania.
"Az exférjemnnek is szülinapja lesz. Azon kívül, hogy a gyereknek szólok, mikor van és valamit illene venni neki, nekem nem kell kézen fogni a gyereket és menni vele ajándékot venni az apjának, ugye?"
Kicsinyesseg, sértettség a köbön. Az én szüleim is elvaltak anno. Én 6 éves voltam, a húgom 3. Nyilván fogalmunk nem volt mikor van apánk születésnapja. Bizony anyám elvitt bennünket ajándékot vasarolni apámnak. Sőt, kapaszkodj, a nőjének is, akivel anno megcsalta. Mindig vettünk együtt valamit neki is a nevnapjara, karácsonyra. Apámnak ugyanez már nem jutott eszébe, hogy esetleg ő is "viszonozhatná" anyámnak a figyelmességet. Ettől függetlenül anyám továbbra is vitt bennünket vásárolni, később pedig amikor idősebbek lettünk időben figyelmeztetett, többször is, és pénzt is adott az ajándékokra.
13 éves a fiam, már félig meddig önálló. Azért gondoltam, hogy szólok neki, mikor van az apja szülinapja. Beszélgettünk, mit lehetne neki venni. Mondtam is a fiamnak, ha ő is szeret ajándékot kapni, a másik is. Ha kéri, el is megyek vele vásárolni. De sok kedvem nincs, hiszen az apja minden alkalomkor ócsárolta a tortát, ajándékot, ünnepi menüt, mindent.
Az utódommal nincs bajom, kedves kis nő, aranyosak a gyerekei is. Csak ő nem óhajt velünk barátkozni. Fél éve van az exemmel, a gyerekem többször volt ott dolgozni nála, de egy közös ebéd vagy vacsora már nem fért bele. Sosem közeledett felém a csaj, azután sem, hogy én megtettem az első lépést.
válasza:Sosem közeledett felém a csaj, azután sem, hogy én megtettem az első lépést - bocs, miért kéne bárkinek az barátja exéhez! közeledni? :D Az én vicce.
Hagyd békén a csajt, ő nem akar veled haverkodni és tök igaza van.
válasza:"Hiszen lesz ballagás, esküvő, bármi, ahol a gyerek mellett az apja lesz és én. Ő pedig másodhegedűs. Ugyanúgy, ahogy az én exem az ő gyerekei esetében"
Vagy nem. A megnyilvanulasaid alapján te se vagy épp egy szeretetre méltó lény. A gyereked és a "kis nő" szépen lassan kiepithet olyan jó kapcsolatot, ami vetekedhet simán a vérrel. Lehet ő lesz ott a balalgqson, esküvőn a gyerek mellett az apjával és bizonynte leszel q masodhegedus
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!