Tudnátok együtt élni úgy valakivel, hogy a leendő anyós és após ott él mellettetek?

Nekem semmi bajom nem lenne ezzel, eddig minden anyós és apósjelölttel jól kijöttem. Nem is értem, minek háborúzni.

Amúgy meg úgy gondolom hogy aki beleül a készbe, az fogadja el azt ami van. Amelyik nő a házisárkány típus és egyből utálkozni megy oda, az akkor teremtsen fészket maga, ott ahol neki megfelel, és akkor költözz hozzá te. Ha ő költözik hozzád és egy szalmaszálat nem tesz keresztbe a lakhatásért, akkor ne hőbörögjön a szüleid miatt.

Nekem normális anyósom-apósom van, szóval én simán, de, szerintem a szülők 90%-a nem tud normálisan viszonyulni a gyerekekhez ilyen helyzetben, és ez mimdegy, kinek a szülei.

Az anyós-meny között azért jön ez ki jobban általában, mert ott közös kapcsolódási pont a háztartás és a gyerekek, a többség képtelen elfogadni, ha valaki nem úgy akarja csinálni, mint ő. Mármint, általában a nők szeretik kéretlenül osztani a tanácsokat, talán észre sem veszik, és a nők azok, akik a párjuk szüleitől felveszik azt is, amit a sajátjuktól nem.

Szóval, ahol ilyen közvetlenül laknak a szülők, ott 90% eséllyel beleszólnának az életetekbe

Csak akkor, ha nem mászkálnak át.

Mindegy, hogy hol laknak, ha külön ház van. De ne járjanak a nyakunkra.

Értelmes szülőkkel még könnyebb is az élet, ha annyit segítenek csak, amennyi még jólesik a fiataloknak. Amikor gyerek van, akkor áldás, hogy van aki figyeljen a kicsikre - ha kell. Nyilván értelmes emberekről beszélünk, nem lelki problémásokról. (Ha lelki terror van, akkor az utcát is el kell kerülni)

És ha a párod amiatt nem lakik veled, mert nincs saját házad, akkor nem biztos, hogy ő az igazi.