Milyen gyakran jártok a pártok családjához? Szemét vagyok, hogy nem szeretnék minden hétvégét a vőlegényem családjával tölteni, hanem közösen programozni vagy a kis lakásunkban elleni? Egyre jobban felemészt ez a dolog.

Azt írod, hogy segíteni kell a szüleinek, ez egy kicsit árnyalja a problémát. Alap esetben nem mennék hetente. Ha csak nagyobb a kert, mint a szülők vállalni tudnak, akkor biztos van valaki, aki az útiköltség feléért letolja fűnyíróval (vegyék kisebbre a művelt részt.)

Ha egészségi probléma miatt kell a segítség, akkor a helyzet már árnyaltabb.

Amikor az én anyósom szorult segítségre, minden hétvégén mentünk (Budapest-Salgótarján). Amikor ez nem volt elég, akkor fogadtunk ápolónőt, két. három hete mentünk le. később megpróbáltuk magunkhoz venni, de akkor már 24 órás felügyeletet igényelt, kerestünk neki megfelelő intézetet.

Nem járok hozzájuk mert nem jövök ki velük.

27 éves vagyok, 5 éve vagyunk együtt a párommal. Kb 4 éve voltam a családjánál utoljára. Beszélni se szoktam velük.

A szüleidnek hogy esik az, hogy őket nyilván sokkal ritkábban látogatod - hiszen a fix hétvégi program miatt idő se lenne rá - de a párod szüleidhez folyton szaladgáltok?

Durva, hogy ennyi éve tűröd csendben, hogy semmi szabadidőd meg magánéleted nincsen. De már mindegy ha így alakult. Annyit tudsz tenni, hogy megmondod a párodnak, hogy innentől kezdve vagy megmondja nekik, hogy ritkábban fogtok menni, vagy menjen egyedül.

Ha ez nem opció a párodnál, hanem erőszakoskodik, hogy márpedig te is menjél, akkor gondolkodj el rajta, mit keresel ilyen ember mellett.

Ha anyuciék nem bírják a kerti munkát, ne csinálják, vegyék meg a boltban ami kell, ahogy rengetegen csinálják.

Jogos az igényed.

A párod szülei felől meg szerintem nekik ez a természetes, nekem apósom nőtt fel egy kis faluban, szegről-végről a fél település rokon, na ott is mindig volt valami. 😁 De gyerekként a férjeméknek is fix volt a vasárnapi ebéd az apai nagymamánál. Anyósom meg szeret tyúkanyó lenni, ő akkor boldog ha otthon vagyunk mi, a férjem húga meg neki a párja, és ott nyuzsog esetleg meg pár rokon is. 😀

De megértik, hogy nekünk is kell magunkra/barátokra idő, pláne hogy ők olyan messze laknak hogy jobban megéri ha úgy megyunk hogy ott is alszunk…

"Az ő nézőpontja, hogy segítenie kell és másképp nem tudják megoldani."

Mondd, ha összeházasodtok és családot alapítotok, mi fog történni? Majd a kisbabával (vagy több kicsi gyerekkel) felpakolva kell utazgatnotok? Vagy te otthon ülsz a gyerekekkel egyedül, amíg ő anyuékhoz szaladgál segíteni?

Ilyeneken is gondolkoznod kellene, nem csak azon, ami most van.