Duuurva anyós problémával állok szemben. Napi szinten gyomor idegem van, és a sírás gyötör. Könyörgöm, valaki segítsen! Mit javasolnátok?

A helyedben elvalnek. Elkoltoznek. Es biztos nem szulnek ettol a pasitol. Neked elment az eszed. Neki szulni????

A ferjed egy nagyranott gyerek..

Közel 7 év után jutottunk el odáig, hogy a férjem látja, mi az, amit "hozott" otthonról, és mi az, amit "kap" tőlem és a családomtól.

Mi majdnem elváltunk. Egy könyvet tudnék írni a sok rosszból, amin átmentünk a "kedves " anyuci miatt. Számtalanszor "adtam" esélyt, próbáltam tiszta lappal fogadni, de rá kellett jönnöm, hogy az én anyósom egy önző, pénzéhes, lelketlen, sz@rkeverő féreg (igen, tudom, nagyon csúnya így beszélni a férjem anyjáról, de már beismerem, hogy nem szégyenlem magam ez miatt).

A férjem belátta, hogy jobb, ha nincs a közelünkben az anyja (nem én tiltottam el, csak már nem érdeke ide járni hozzánk), és már nyíltan ki merte mondani, szégyenli, hogy ilyen az anyja.

Mióta ez megtörtént, csend és nyugalom van itthon. Nekem ő csak a férjem anyja, még arra sem méltó, hogy anyósnak hívjam, nem hogy a kislányunk nagymamájának (a lánya gyerekei a fontosak csak, és azt sem tudja, hány unokája van, mindig hármat emleget, közben a mi kislányunk a negyedik, csak ő mindig lemarad a létszámból).

Míg a férjed nem látja azt, amit Te, mert esetleg nem akarja, addig sokat fogsz sírni és szenvedni. Kívánom, hogy sikerüljön megoldani minden problémát!

Nem!

Mondd meg nekik a férjed jelenlétében, hogy nektek más elképzelésetek van a házaTOKkal, saját kerteTEKkel.

Anyuka oda ne tervezzen semmit. S ti akarjátok karbantartani. Köszönitek szépen, nem kéritek a segítségét.

Az ingatlan pedig nem a fiuké, hanem kettőtöké.

Ezzel zárd is le, s mondd meg, hogy erről többet nincs mit beszélni.

Kertészkedés ürügyén bejárna a lakásba, amikor akar. Nem lenne semmi magánéletetek, családi életetek.

Mindenki rendezkedjen otthon.

Egy lépést se engedj, mert mindent elural!

23-as vagyok.

Ha megszületne az unoka, végképp eluralná az életeteket, a gyereket a nevelése alá vonná, a gyerek előtt kritizálna téged, beleszólna, hogy mit hogyan csinálj.

Kulcsa lenne a kerthez, a házatokhoz!

Gondolj bele!

A feszültség már most állandósult.

Nemcsak az anyuci pici, infsntilis, éretlen, befolyásoló fiával van baj, hanem veled is.

Magadban berzenkedsz, a férjednek duruzsolsz, de nem beszélsz velük nyíltan: “a mi házunk a mi várunk; mi már külön család vagyunk”. Pont.

Az természetes, hogy a szülő segíti a gyerekét, hogy előbbre jusson. Az is, hogy míg ott laktok, alkalmazkodnotok kell.

Te meg ne hagyd kint a ruháidat, hanem rakd el, vagy azonnal mosd ki magad.

Mindig javítsd ki, ha azt mondja: a fiam háza. Mondd azt: Nem, anyuka! A mi házunk, kettőnké”.

Ne kiabálj, légy határozott, következetes.

A férjedet pedig állítsd választás elé: kulcsot nem kapnak; a kertet nem művelhetik. Akkor jöhetnek, amikor időpontot egyeztettek, meghívjátok őket.

A szülei előtt is ismételd el.

Ez nem hálátlanság. Köszönd meg, hogy ott lakhattok költözésig. De cserébe nem kérhetik, hogy aztán ők lakjanak nálatok. Ez nem fer.

Nagyon hibás vagy, hogy ez így alakult, és már most elfajult. Anyósod a fiáénak, közvetve pedig a sajátjának tekinti az épúlő otthonotokat.

Ez rajtad is múlott, nemcsak a férjeden.

Kertes házat építtettek, de te már most kijelented, hogy a kert nem érdekel.

Akkor meg?!

Te húztad magadra az anyósod tolakodását.

Férjem persze megengedte nekik. - válj el és keress normális FÉRFIT!

Ja, de úgysem fogsz, hanem majd teherbe esel, mert minden vágyad egy babuci, és utána hetente itt fogsz vergődni anyósékra.

Valahol sajnos ez nekem ismerős. Annyi, hogy nekem is mondta anyósom, hogy majd ő jön és műveli a kertem, amit én művelek. Mondtam neki, hogy esze ágába se jusson! Meg is sértődött, pofákat vágott és folyamatosan beszólogatott. Eltelt pár hónap, kitalálta, hogy a lányáékhoz fognak költözni és majd ott művelik ők a földjüket!!! Hát a pofám leszakad komolyan mondom! Igaza van a 4-es válaszolónak, hogy ha lesz egy kis kertetek, beszéld meg most a férjeddel, hogy anyós ne hagymát meg zöldséget termesszen, mert eleve városban, ahol szinte sehol nem művelnek földet annyi féreg van, hogy mindent ki fog neki rágni, mert ahogy megérzik hogy valahol veteményes van oda özönlenek és hiába dolgozik (pesti tapasztalat) plusz mondd meg a férjednek, hogy te ide egy homokozót képzeltél, oda egy csúszdát, ide meg egy hintát, oda egy szalonna sütőt. És kész is a kert! Nehogy már más döntse el a saját kertedben, hogy mi legyen benne!

Férjednek szépen adagold a játszótér és a sütögető gondolatát, lehet neki is tetszeni fog és majd ő lebeszéli az anyjáékat erről.

Ha ők annyira veteményezni akarnak lehet minden városban bérelni egy kis parcellát ahol tudnak egy kis telken veteményezni. Menjenek oda! Nemhogy majd minden nap többször valamilyen ürüggyel oda fog járni a nyakatokra! Mert akkor ezzel tényleg a válásotokat írjátok alá!