Kedves tagok! Tanácsra lenne szükségem. 4 éve vagyok férjnél. Imádom, szeretem a férjem. Külföldön élünk ahogy a családja is. Az én családom sajnos nincs itt. Néha emiatt sokszor van honvágyam. Én vagyok a rossz?

4 éve élsz kint, és nem tudsz ez alatt a 4 év alatt felmutatni egy kinti kapcsolatot, barátságot a férjed és a családján kívűl..

Elgondolkodtató..

Én mindig is ragaszkodtam a családomhoz tehát szóba sem jöhetett külföl, egy településen is élünk. Én ezt mindig is tudtam és ehhez is igazítottam az életemet.

Ha meg is haragszol kérdező de veled van a baj. Lehet pszichológus kellene vagy nem tudom. Nem látok komoly problémát a párod családja részéről, nem ku.rváznak le, nem üldöznek, nem hazudoznak rólad. Én pl 20 évesen ezzel kerültem szembe ok nélkül. Amúgy meg mindenhez idő kell. Mire a férjed családjával is kialakul valamiféle kötődés az idő, jó pár év. És neked is nyitni kell, nem várhatod el tőlük ha te nem úgy viselkedsz. Nem szeretem a csendes tipusokat. Igenis ha bajod van ami valós probléma, nem ilyen megfoghatatlan amiket írsz, akkor megkell mondani, először a férjeddel átbeszélni majd az anyóssal. Nem szabad elfojtani. Csak amiket te írsz nem megfogható, konkrét dolgok. Így inkább úgy érzem mondva csinàltak, féltékeny vagy a férjedre hogy neki milyen jó. Ezeket te tudod megoldani .

Blablablabla.

Neheztelsz a párod családjára amiért teljesen más mint a tiéd, és sír a szád, hogy neked senkid sincs férjeden kívűl..

Megkérdezed vajon veled van e a hiba, amire kb egyöntetűen mindenki írja, hogy igen,menj pszichológushoz.

Mire te kikéred magadnak, hogy neked vannak barátaid?! Előtte meg azt írod max 1 család van akivel szívesen összejárnál.. Na akkor, hogy is van ez?

Sírsz a gyerekkorod miatt, de rohannál vissza a szarhoz..

Minek teszel fel kérdést ha utána vehemensen tagadsz, magyarázkodsz és képtelen vagy elfogadni ha rá mutat a kívűlálló, hpgy nem normális ahogyan gondolkozol.. És nem ártana pszichológushoz menni?!