Megvettük anyósomék házát, mert ők elköltöztek egy modernebb házba -cserébe most bármikor és elég gyakran szó nélkül, kopogás nélkül beállítanak megnézni az unokát vagy csak úgy. Mit tegyek, vagy már mindent elrontottunk hogy elfogadtuk a segítséget?

Márpedig rá kell hagyni a zárt ajtót, kaput. Ha ott kiabál, tegye, te pedig csak addig menj ki, míg szólsz, hogy picit halkabban folytassa, mert épp elaludt a baba. Aztán mész be.

Az ablakon bebámuló népet meg el lehet egy vastag függönnyel rendezni, de ha a következő alkalomig nem tudsz szerezni, egy plédet is akaszthatsz az ablakba. Nincs ebbem semmi nehézség. Igen, sötétebb lesz de könyörgöm, jobb az, mint a kukucskálás, nem?

Eladta a házat, onnantól nem ő dirigál. A férjed meg álljon ki mellettetek. Ha nem teszi, akkor jobb mindenkinek békésen külön élni, anyuka a fiához bármikor mehet, de neked nem kötelességed tűrni. Beszéljetek, kérj tőle megoldást vigasztaló szavak helyett és a reakciójából látni fogod, mennyire erős a házasságotok.