Lépjek vagy ne?

Párom anyjával jól indult a kapcsolatunk. A karantén alatt nem mentünk annyit (havonta egyszer, de akkor négy napra)

, mivel más országokban élünk.

Szerintem azt viselte nehezen, hogy a "kicsi"fiának saját élete lett, mert addig ha nem is velük, de egy másik házukban élt, ahova anyuka is akkor ment, amikor akart.

Bántó beszólások és tettek sorozata kísérte végig az évet, én már fél éve nem is mentem, nem is beszéltem vele.

Úgy másfél hónapja, egy nagyobb perpatvara után, bocsánatot kért, és azt mondta szeretné rendezni (nem nekem mondta, hanem páromnak).

Én mondtam páromnak, hogy ez jó jel, de fenntartásokkal kezelem.

Azóta sem keresett, a telefonban szoktam hallani néha, hogy "Na, a lánynak még mindig baja van? Még mindig durcázik?"

Mennétek, kezdeményeznétek?

Jogos, ha azt gondolom, hogy nem fogok önként átmenni, annyi undok megjegyzés, tett után?