Mièrt viselkedik velem így az anyukám? Hogyan lèpjek túl a problèmán?
Elmúltak már 40 èves, de ez az anya-lánya kapcsolat már gyerekkorom óta nem működik. Valahogy soha nem èreztem azt a feltètel nèlküli szeretetet, nem volt köztünk soha mèg csak egy ölelès sem.
Gyerekkorom óta meglopott, eltűntek az èkszereim, amit keresztszülőktől kaptam. Aztán amikor dolgozni kezdtem, de mèg ott laktam, akkor pènzeim is tűntek el.
Mindig a bátyjámat segítettèk, aki rendszeresen adósságokba keveredett.
Rengetegszer próbált rávenni, hogy legyek a kezese egy hitelben, vagy az èn nevemre vegyük fel a hitelt. Persze èn ebbe soha nem mentem bele.
Aztán 24 körül lehettem, amikor elköltöztek otthonról.
Persze a hazugságok nem szűntek meg.
30 èvesen fèrjhez mentem, de mèg a lakodalom előtt is kèpes volt bekavarni. A hátam mögött odaállt a fèrjem elè ès kölcsön akart tőle kèrni több 100 ezer forintot.
Aztán meghalt nagymamám, akinek a háza elvileg közös öröksèg lett volna a testvèremmel (de nem került a nevemre). Kiderült, hogy ezt is eladta a hátam mögött ès a pènznek "nyoma veszett". Több milliót elherdált, amiről nem tudott beszámolni. Majd ezek után az is kiderült, hogy jelzálog hitelt vett fel a házára.
Itt betelt a pohár ès volt is köztünk 1-2 èv mosolyszünet. Őszintén szólva nem hiányzott, jól megvoltam nèlküle, nèlkülük (apukám sem különb sajnos).
Mivel időközben megszületett a gyermekem, ezèrt kezdemènyeztem egy jobb kapcsolat remènyèben.
De be kell sajnos látnom, hogy minden hiába.
Rèszemről olyan szinten megromlott a bizalom, hogy kèptelen vagyok túllèpni a problèmákon. Nem èrzek iránta semmi szeretetet. Egyszerűen azt èrzem, hogy nyomás alatt vagyok, mert "kötelessègem" szeretni, mivel az anyám. Mindeközben ő játssza a mártírt, siránkozik, elhord mindennek a hátam mögött, előadja az ismerőseinek, hogy èn milyen hálátlan vagyok ès hogy ő nem èrti, mièrt rossz. Sajnáltatja magát mindenkivel. Nekem ehhez nincs gyomrom.
De èn ettől a helyzettől már kikèszülök. Szerencse nem egy városban èlünk, így nem találkozunk sokat. Viszont a folyamatos telefonhívásaiból elegem van már, mert akkor is csak a mártírkodását hallgatom.
Hogy lehet kezelni egy ilyen szülőt?
válasza:Nem veszed fel neki, de én már RÉG megszakítottam volna vele minden kapcsolatot olyan szinten hogy azt sem tudná, hol élek.
Az, aki meglopja a saját gyerekét nem anya, hanem egy szr ember és semmi keresnivalója nem lenne az életemben.
válasza:😱😱😱 Ezt én írtam? Szóról szóra ugyan az minden. Kivéve azt, hogy én 35 vagyok. Döbbenetes😭😭
Én már nem kezelem sehogy. A lányunk miatt tartom vele a kapcsolatot. De ez nagyon felszínes részemről. A szemünkbe most jópofa, de a hátam mögött szid engem.
A lányomnak és cukiskodik, de amúgy 0 mint nagymama. Csak hébe hóba beszélünk vele telefonon
Úgy látom, akkor nem csak èn vagyok ilyen helyzetben.
Èn is csak a gyermekem miatt próbálok kapcsolatot tartani.
Kedves első! Igazad van ès valóban ez lenne a legjobb, ha megszakítottam volna vele minden kapcsolatot, de nagyon nehèz ezt meglèpni. Igaz, egyszer már megtettem, de akkor is ott volt a nyomás, mert mindig próbálkozott, hívogatott, írogatott.
Valahogy azt èrzem, hogy ez a helyzet az èletük vègèig vègig fog kísèrni ès ismervèn őket, mèg haláluk előtt is engem fognak hibáztatni ès lelkiismeret furdalást kelteni bennem.
válasza:De minek akarsz a gyerek miatt kapcsolatot tartani vele, én nem is értem. Szerinted ilyen nagyszülőre van szüksége?
Én sem tartom anyámmal a kapcsolatot és mikor gyerekem lett, eszembe sem jutott felvenni vele a kapcsolatot, sőt, még el is küldtem volna, ha neki eszébe jut.
válasza:Bocs, hogy közbekérdezek, de mit értesz azon, hogy elvileg közös örökség lett volna?
Ezt a nagymama ígérte nektek? De akkor miét nem írt végrendeletet.
Végrendelet hiányában a legközelebbi leszármazó örököl: azaz az örökhagyó gyermeke (=anyukád).
Kedves 5-ös!
Nem írt vègrendeletet a nagymamám, tehát igazad van, ennek èrtelmèben anyukám volt a törvènyes örökös.
Szóban volt róla szó, hogy azt az ingatlant a bátyám ès èn fogjuk megkapni. Ehelyett anyukám hónapokon keresztül titkolózott, hazudott, hogy mi van azzal a lakással. Ígèrgetett nekem, majd rá fèl èvre kiderült, hogy már règes règ eladta ès a vètelárat odaadta a bátyámnak.
Majd ezek után a szintèn közös öröksègre, felvett jelzálog hitelt. Igazából èn már nem is várok tőlük semmit, mert egèsz èketemben átvágták, hazudtak, megloptak, de ezek után adósságot sem szeretnèk örökölni.
válasza:De nem válaszoltál, szerinted a gyerekednek ilyen nagymamára van szüksége? Ezt kell látnia? Egy nagyitól idegbeteg anyát?
Én azt mondom, hogy aki nem tudott normális szülő lenni, az nem érdemli meg, hogy unokázhasson. Te szúrtad el, hogy felvetted vele a kapcsolatot. Még most szakítsd meg, mielőtt jobban kiidegel. Nem tartozol neki semmivel.
válasza:6: sajnos a "szó volt róla" semmilyen jogi igényt nem támaszt alá.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy anyádnak igaza volt - ez etikailag megkérdőjelezhető, de a jog szerint nem követett el semmiféle törvénysértést.
Amúgy csak adósságot nem is lehet örökölni - csak az örökség értékéig vagy felelős az örökhagyó adósságaiért. És az örökség megnyílásakor vissza is utasíthatod az egészet.
Kedves 7-es!
Igazad van. Ők már soha nem fognak megváltozni ès az unoka sem segít rajtuk, be kell látnom.
A gyermekem ebből nem èrzèkel semmit, mèg kicsi ahhoz, hogy megèrtse. Viszont attól is tartok, hogy a kèsőbbiekben az ő fejèt is teletömi minden hazúgsággal az anyám. Sajnos kèpes rá.
Kedves 8-as!
Jogi èrtelemben tisztában vagyok vele, hogy nem követett el törvènysèrtèst.
De emberileg, etikailag nagyon is nem állja meg a helyèt a viselkedèse.
Ez nem egy felperes-alperes kapcsolat, hanem szülő-gyermek kapcsolat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!