Hogy kezeljem az ilyen anyósjelöltet? Bocsánat elég hosszú
Azon lovagolnak hogy adjam el a házat költözzünk a párom telkére ( telek egy 10 nm-es " nyaraló van rajta na ezt is ugye egy házat tenni rá nem kis pénz...)
A telek anyukáék mellett van.
Nos nekem ezen a fő probléma, hogy nem is akarom eladni mert megdolgoztam érte ha eladnám is maradna adósság belőle mert így nem is érne annyit.
Belekötött abba, hogy a páromnak semmi keresnivalója itthon ( külföldön dolgozik) mert ő ott milyen jól keres.. ( hó végére neki se marad sok meg mínuszos...+ Nekem se küld haza pénzt pedig munkanélküli vagyok)
Meg ő ha lesz unokája akkor másfél órát nem fog utazni, hogy láthassa.
Ezt se értem hogy az nem baj hogy a fia 900 kmre van,de az baj ha nálam másfél órára...
Meg ő reméli ha öreg lesz akkor ápolgatjuk mert a családban ezt szokás és ezt csak onnan a szomszédból lehet megtenni...
Igenám,de nekem is van anyám meg családom akiknek ugyanolyan szüksége lehet majd ezekre
De ő azt gondolja hogy ő a világközepe...
" Sógornőm" is mesélte hogy inkább elkezd sírni ha valami nem úgy van.
Állandóan babusgatja a fiait ( óvónő lehet ezért)
Páromnak ezeket elmondtam, kiderült hogy hát anyuka nem is mondott el mindent, meg ferdített ( én nem akarom hogy jöjjön az unokához)
Meg azt mondta ő ezt nem hiszi el hogy az anyja ilyeneket mondott...
Azóta párommal se beszélünk annyit, nincs bizalmam felé, szerintem kiakarnak túrni a családból, nem szeretnek " mert elveszem a fiát"
Tudom, hogy a párommal fogok élni nem az anyjával. De ha állandóan belémköt azt nem lehet tolerálni egy idő után, párom meg nem látja be, hogy ezek elég bántó dolgok voltak és mégis én vagyok a hibás merthát " anya nem úgy gondolta" ezeken szerintem nincs mit félreérteni.
Nem függünk tőle egyáltalán.
Csak ezek amiket csinál azért eléggé bántóak. Én nagyon szégyelltem magam, hogy kb úgy voltam kezelve, mint egy utolsó leprás mert nincs ki* szott sütis villa...
Nincs 6 szék.. a tálalóhoz nincsenek egyforma tányérok kitéve mert az még az albis korszak mikor egymagamra voltam berendezkedve. Van egyforma tányérkészletem, meg sok poharas de nincs kitéve mert ki se fér...
Csak megkéne előbb engem kérdezni van-e meg nem leszólni mindent .. pl. Miért erre nyílik a bejárati ajtó, szarul van lerakva a padló ( igen szar tényleg) de nem illik fikázni szerintem. Főleg, hogy egyedül vettem igaz hitellel meg egyedül újítottam, anyagilag senki nem segített
Szerintem nagyon csúnyán viselkedett velem az anyja és ezeket nem lehet félreérteni.
Megmondtam páromnak, hogy jó... Megpróbálom ezt elfelejteni,de ha mégegyszer beleköt valamibe akkor megfogom mondani, hogy kívül tágasabb és nem kell akkor a szar házba jönni.
Mert párom túlzottan is anyás... Egy hónapban 8* kellett hozzájuk menni, karácsonykor hozzájuk kellett először menni, ott kellett aludni ,én anyámhoz egyszer mentünk egy órára akkor is " mikor megyünk? Indulunk?"
Csak azt érzem, hogy csak az ő családja az ő anyja létezik más nem...
Azért egy beszélgetést megérne a pároddal.
Elmondod,hogy ha bármi van,akkor előbb ti ketten próbáljátok megoldani.
Semmi okod nincs hogy rosszban legyél az anyjával, minek találnál ki baromságokat.
Nyilván kell hozzá türelem,de nem gondolnám,hogy van olyan kapcsolat,ahol ne kéne összecsiszolódni.
Jó.. persze...itt a válaszadók többsége azonnal megmondja a frankót.
Mindenki hülye és alkalmatlan az életre,aki nem 180 feletti magas,nem keres 500 nettót, él bárki a családjából vagy az exei közül.
Itt senki nem volt még bizonytalan,nem hozott rossz döntést.És soha egy perc idejét nem rabolták az arra érdemtelenek...
Szerintem egy beszélgetés meg egy kis türelem sok mindent képes megoldani.
Ha viszont néhány hónap alatt nincsenek érezhető változások,akkor nincs mire várni.
10 év vergődés után kevés ember ébred úgy egy reggel,hogy na...majd ma hozzáfogok rendbe tenni az életem.
Másik fiának a barátnőjével is ilyen szemét...
Mesélte " sógornőm", hogy neki az anyukája Angliában él. Mikor ők vettek lakást akkor ott laktak " anyósnál" és mikor az anyukája jött haza akkor vasárnap elmentek volna a párjával ebédre és " anyós" elkezdett sírni, mert nem ott ebédelnek... Ők egyébként is kocsival 5 percre laknak szószerint 5 perc és ott az utcában pár házzal odébb nézegetnek nekik telket...Szerintem ez nagyon túlzás
Még nem olvastam vissza a többi kommentet.
Alig pár napja volt valami hasonló kérdés, hogy anyósék azt akarták, hogy a lány adja el a saját lakását, és a pénzt forgassa be valami közös ingatlanba.
NEM-NEM-SOHA!!!!!
#8: ajjaj....
Akkor én a helyedben átgondolnám ezt a kapcsolatot....
Eleve nem mennék bele ilyen párhavonta találkozunk típusú távkapcsolatba, de ez egy óriásbébi, aki - ha itthon lenne - még a fenekét is anyucival töröltetné nagyvécézés után...
Szerintem menekülj! Fogsz te jobbat találni...
Ha eladnám akkor nem azért, hogy melléjük költözzek... Ezt vagy megérti vagy nem.
Én nem értem, hogy kérhetnek ilyet bárkitől... Másrészt miért baj ha mindkettőnek van háza? Max az egyik ki lesz adva de sose El...
Párom jellem/ gondolkodásán is van mit faragni. Hiszen rajtam kívül 2 barátnője volt mindkettővel anyukánál laktak...gondolom innen megmaradt hogy minden nő akkor költözzön oda .
Tapasztalatból mondom:menekülj!
Anyuci pici fia, mindig anyósnak lesz igaza.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!