Hogy kezeljem az ilyen anyósjelöltet? Bocsánat elég hosszú

"Tudom, hogy a párommal fogok élni" - hát én ebben nem vagyok olyan biztos, mert most éppen a szakítás felé sodródtok inkább.

Valamit nem értek. Anyuka szerint a fia maradjon külföldön ÉS éljen a szomszéd telken veled. Most akkor melyiket akarja? Mert 2 helyen egyszerre nem lehet.

A házat ne add el, anyós szomszédjába ne költözz, mert azzal kattan a kezeden a bilincs, és 5 év múlva, mikor végképp eleged lesz abból, hogy anyuka árnyékában és fennhatósága alatt élsz, csak nézel majd, hogy nincs semmid (fél házad lesz, ha építetek, de azt nem tudod elvinni magaddal) és nincs hová menned.

Ilyen anyóst kezelni csak a te pártodon álló férfival lehet. Olyan férfit pedig, aki az anyja hazugsága és sértegetése után rád haragszik meg, és csak téged csitít azzal, hogy "anya nem úgy gondolta", míg az anyjának finoman se rója fel a hibáit, jobb otthagyni.

Apósom volt ilyen.Mindig jött az ötleteivel ,hogy szerinte hogy kéne élnünk.

Meghallgattam,aztán annyi.

Csináltuk,ahogy jónak láttuk.

Azt az évi néhány alkalmat,mikor találkoztunk simán ki lehet bírni.

Nem azért,mert nem tudtam volna leállítani vagy elküldeni melegebb éghajlatra, csak semmi értelmét nem láttam,hogy problémát generáljak a semmiből.A férjem itta volna meg a levét,ha két tűz között van.

Amit nem esik nehezemre,azt megteszem a jó kapcsolatért velük,de nyugodtan alszok,mert nem foglalkoztat,ha szerinte valamit másképp kellene csinálnunk.

Nem várom,hogy megoldja az életünket vagy a problémáinkat, szóval nem érzem,hogy bármit is muszáj lenne, mert neki úgy tetszik.

Persze, kellett néhány év ,mire rájött,hogy önállóak vagyunk és nem szaladgálunk hozzá se tanácsért,se segítségért,se pénzért.

Így nincs is,ami miatt úgy érezném,hogy muszáj lenne neki megfelelni.

Azt felejtettem csak le, amiért leírtam a saját tapasztalataimat,hogy ha nem függtök tőle,akkor nincs miért tartani,ha ti másképp akartok valamit.

Nem kell csatározni,csak ráhagyni.

Előbb utóbb rájön,hogy a falnak beszél.

6os voltam