Megbocsátanátok egy olyannak, aki nem kért bocsánatot?

Anyósommal összevesztem (meny vagyok), mert folyamatos figyelmen kívül hagyja, hogy én mit engedek neki a gyermekemmel kapcsolatban. Nem nagy dolgok, de besokalltam, hogy sosem érdekli, amit mondok. Mondtam neki, hogy várom a bocsánatkérését, és az ígéretet, hogy mostantól figyelembe veszi a kéréseimet. Azóta nem jött, nem írt, a férjemnek beszélt ki engem, és folyton hívja át őket hozzá. Lassan itt a lányom első szülinapja, abban reménykedtem, hogy addig bocsánatot kér, rendeződik a viszony, de ő nem ismeri el, hogy hibázott, így nem is fog bocsánatot kérni. Ti mit tennétek a helyemben? Nem egészséges ez a kapcsolat a lányomra nézve sem, hiszen nem jó úgy felnőni, hogy nem szeretem a nagymamáját, hiába ő a legnegatívabb, legrosszindulatúbb nő, akit valaha ismertem. De ha meg én úgy 'bocsátok meg', hogy ő lényegében nem is fogadja el, hogy hibázott, akkor megint annyi fog neki leesni a dologból, úgy ő bárkivel bármit megtehet. A sógornőm mesélte, hogy még életében egyszer sem kért tőle bocsánatot, mindig úgy alakította a dolgokat, hogy ő legyen az áldozat. Ti mit tennétek a helyemben?