Szüleit vèdő fèrj kontra felesèg?

Hogy lehet erre az általánosító kérdésre válaszolni?

Vannak elmebeteg menyek (pl.itt is bemutatkozott a "titkosügynök") és vannak elviselhetetlen anyósok. (Mint nekem a kettő közül a második)

Írj konkrét példát Kérdező, majd arra válaszolunk!

Én nem tudom! Ha szimplán csak nézetkülönbségek vannak, akkor azt szépen meg kéne beszélnie mindenkinek.

Ha az egyik fél a szüleinek segít, vagy ápolja én személy szerint nem is kezdenék kapcsolatba addig, míg biztosra nem tudom, hogy a masik tényleg komolyan gondolja, és nem zavarja ez a helyzet, és mindenki úgy fogja fel, hogy bővül a család, mert tisztelem a másikat és tudom, hogy ilyen helyzet egyrészt nehéz, van mikor nagyon nehét, masreszt kérdés, hogy a masik el tudja-e ezt a helyzetet fogadni, ott már nem mindegy milyen az anyós, após viszony a párral.

De ez sem azt jelenti, hogy mert pl. a szülőnek segíteni kell, vagy ápolni, akkor ne lehetne az illetőnek társa, de nem minden áron, mármint csak hogy legyen mellette valaki, ugy nem fer, ugy a fer csak ha igazi az illető, és érti a helyzetet, megérti, és egyáltalán nem azt érzi, hogy necces.

Egyszer a szülők is választottak maguknak párt, ez a joga megvan a gyereknek és a gyerek gyerekének is és stb. Ilyenkor a szülők is tanulhattak volna az ő idejükből való példákból.

A lényeg hogy boldog legyen a gyereke ha igazi a társa, akkor a családdal is meg találja a kompromisszumot, vagy tudja őszintén, asszertívan elmondani nekik, hogy ha valamivel megbántják. A tisztelet szülők, társ, és a masik társ részéről is meg kell lennie!

Így olvasva a kérdést a szülőknek is el kell fogadniuk hogy a gyerekük felnőtt és van társa, mindkét félnek tisztelettel kell egymás felé fordulnia. Ha direkt kiprovokálják, és te nem viselkedsz neccesen velük, és téged hibáztat a párod, akkor az nem is igazán kapcsolat, de mindenképpen beszélned kell a pároddal négyszemközt, elmondani hogy mennyire bánt, hogy nem tudtok kompromisszumot találni család ügyileg, és azt is jelezni neki, hogy ha ez nem változik, kénytelen leszel elgondolkozni azon, hogy lehet külön jobb lenne. De ez csak egy téged védő jó tanács, semmi több, én mindenképpen azt tanácsolom, hogy beszélj az érzéseidről, ha nem érti meg akkor nem is igazán szeret szerintem.

Amugy 1-es is nagyon jó tanácsot adott, de ha a család eljut odáig, hogy belassa, hogy nem viselkedtek veled fer modon akkor igenis tessek udvariasan, kedvesen, leülni és megbeszélni, mert csak így oldodik meg valojában a probléma.

#6

Ha ezek így vannak és a férjed/párod nem hajlandó a te szempontjaidat is figyelembe venni - egészséges keretek között! - akkor ennek a kapcsolatnak nincs nagy jövője.

Remélem gyereketek nincs, mert akkor könnyebb továbblépni.

Szóval akkor nem komoly veszekedések vannak. Mennyi évesek a szülők?

Idősek, fiatalok?

Amugy 1-essel és 3-assal értek egyet.

5-ös vagyok.

Az, hogy hétvégente elmegy vagy mentek a szüleihez abba mi a necces?

Hétköznap nincs időtök egymásra?

Gondolom a látogatasaik is szombat vasárnapiak, vagy nem?

Ami a tiéd az övék is konkrét példa?

Meg kell mondani nekik szépen, udvarisasan, hogy bizonyos dolgok a ti házatokban nem ugy van mint náluk.