Párkapcsolat kontra szülők, mit tegyek?

"nem vagyok belé szerelmes, de egyre jobban szeretem"

Ez a fiú csókolt meg először, ő vette el a szüzességemet is."

Na...te is az a típus vagy, aki az első szembejövővel BUMM BELE? Fura...

Nem vagy belé szerelmes de lefeküdtél vele?

Ezt meg hogy? Miért? Vagy ez csak nekem furcsa? Én csak azzal feküdtem le akibe szerelmes voltam, nem az első szembe jövővel. Bár engem sokszor lehurrognak, hogy régimódi vagyok. Azaz nem elég rbancos.

35N

Most mit b.*szoqatjatok? Lefeküdt vele, mert szereti. Kit érdekel, h mennyire szerelmes. Eleve nem ez volt a kérdés.

Figyu, szerintem baromira nem gáz, h nálatok alszik a srác, csak a szüleid defektesek. Nem kicsit. Amint tudsz, költözz el. Ha születik egy gyereked, akkor véletlenül se engedd a közelükbe felügyelet nélkül. Ennyit tudok tanácsolni. Keress szobatarsakat albiba és nyomás.

Okés, de szerelmes vagy belé, vagy csak menekülőutat látsz benne?!

Ha nem szereted, akkor hagyd békén. Értem, hogy imponál, hogy valaki elfogad, szeret, de ha az érzés nem kölcsönös, nem fair játszani más érzéseivel.

Szerelem, háh. Tart 2-3 évig, utána nem biztos, hogy marad valami. Amit a lány érez, már most jobb alapja egy hosszútávú, működő kapcsolatnak, mint a rózsaszín köd és a csillámpónik.

Próbálj meg külön költözni.

Szerintem nem a mi dolgunk, hogy mennyire szereted, szereted és kész. Azt gondolom, hogy amit leírtál magadról, nem volt egy egészséges érzelmi életed, és ennek fényében ez a kapcsolat teljesen rendben van, amennyiben a fiú rendes. Nem kell lángolást várni, amikor éppen fokozatosan nyílsz meg, mert a szüleid miatt nem volt normális életed. Ennyi. Tök rendben van.

Ami nincs rendben, az a nevelésed következménye. Az még normális, hogy csak időnként tudtok találkozni, ilyen van. De! Egyrészt ki kell állnod a fiúért és egyben saját magadért is a szüleid előtt. Szerintem eleget ártottak neked, és ne engedj több beleszólást az életedbe. Ez nem tudom mennyire megvalósítható, mennyire függsz tőlük anyagilag. Tehát esetleg nem hangosan üvöltözni kell, hogy ne dobjanak ki, csak szépen csendesen megmondani a kedves szüleidnek a véleményedet. A "nem" szó gyakori használatával. Nagykorú vagy, neked így jó, a fiú rendes, te mindent megtettél, amit akartak, tanulsz, meg minden. Az utazással nem értem, mi a bajuk, nem heroinfüggő vagy, és nem a hong-kongi alvilágban teszel kis kiruccanásokat éjszakánként. Gondolom átutazol pár magyar megyén nem tudom, mi ebben a kivetnivaló.

Nagyon jó lenne, ha el tudnál költözni otthonról marha gyorsan, esetleg egy szobát bérelni, nem tudom, mennyire függsz anyagilag a szüleidtől. A másik, amit én neked javasolnék, az pszichoterápia, azért, hogy mielőbb feldolgozd magadban ezeket, amikben nevelkedtél, mert az egész későbbi életedre rányomhatja a bélyeget, és az is lehet, hogy még húsz év múlva sem lesz feldolgozva, ha nem teszel magadért. (A pszichoterápiát kizárólag!! magánrendelésen pszichológusnál, ugyanis az állami pszichológushoz az állami pszichiátrián keresztül vezet az út, a pszichiáter küldi tovább a beteget, szükség esetén, de neked az nem kell. Bármi ilyen pszi betűs szakember kell, csak magánhoz menj!!! Rendelésenként max tízezer lehet, tapasztalat).

A másik, hogy ne a szüleidnek akarj megfelelni, nem vagy többé gyerek. Ők kismértékben változhatnak, változhat picit a hozzáállásuk, ha majd elköltözöl otthonról, munkád lesz, kialakult saját életed, lakásod, családod, de 100%-ban sosem fognak megváltozni. De a megfelelési kényszer nagyon rá tudja nyomni a bélyeget az emberre (pszichológus). Ne akarj nekik megfelelni. Amit leírtál, úgy gondolom, az alap elvárásaikat teljesítetted, ahogy írsz egy értelmes, okos lány vagy, csak egy nagy lelki gubanc, és azt helyre kell tenni, hogy később Neked legyen könnyebb. Ja, nem muszáj a fiúval összeköltözni, költözz egyedül, azért írtam a szobát, mert ugye drágák az albérletek. Költözz egyedül nyugodtan, keress valami jót. Egyébként idősebb vagyok jóval, és az én szüleim is szeretnek belszólni mindenbe, ez valami betegség, bár én folyton visszaszólok. Hát azért neked nem lehet könnyű. Hajrá!