Tegyek ra, vagy szalljak vitaba?

Hallgasd meg aztán csinálsz, amit akarsz.

De fura, és talán lesz, aki megerősít, én is ezt tettem, aztán egy idő múlva rájöttem, hogy bakker, de hát anyám, anyósom ezt mondta valamikor, hogy így kellene, hallgatthattam volna rjuk már akkor :D

Én soha nem hajoltam meg senki előtt, soha nem bólogattam arra, amivel nem értek egyet. Én szeretek kiállni magamért, az elveimért.

Nálunk is férjem anyja ezt csinálta az elején, majd jött a baba, akkor az volt a mániája, ő nem jótanácsokat adott hanem utasításokat, illetve, hogy ő hogyan csinálta (37 évvel ezelőtt...)

Én pedig minden alkalommal elmondtam, hogy én pedig így látom jónak és így csinálom, illetve, ha majd kérdésem lesz, először szólok a saját édesanyámnak :D nem egy kb idegen nőt akarok kerülgetni a lakásban még vérző - fájó alféllel, csöpögő tejjel. Nagyon erőszakos volt, minden alkalommal kb lehülyézett, mert az ő családjában szokás hallgatni az idősebbre, tapasztalatra. Én pedig válaszként mondtam, hogy sok minden változott (pl nem ajánlják már a járókát, a cumit, köménymag teát, soha nem fájt a babám hasa, alig sírt - csak ha éhes volt, akkor minek teáztattam volna három hónaposan, amikor 100% anyatejes volt, illetve fogzás idején sem adtam az anyós ajánlására gyereknek savanyú uborkát) Természetesen fintorgott, azt híresztelte rólam, hogy tiszteletlenül beszéltem vele, stb de ez sem érdekelt. Szerencsére kéthavonta egyszer jön unokázni, így már nem osztja a ostobaságait, én pedig jobban érzem magam, mert nem mérgelódöm magamban, hogy mit magyaráz az a nő folyton.

"Mas csaladokban (pl tietek) hivnak a gyerekeid ha pl felertek X varosba?"

Bizony, normális családban ez így működik, nálunk is, amikor autóval mennek valahova a fiúk. Igaz nem hívnak, csak írnak whatsapp-on egy üzenetet, "ideértem", kérni sem kell rá őket, ez nekik természetes, mert tudják, hogy akkor vagyok nyugodt, ha tudom, hogy baj nélkül megérkeztek. Majd megérted, ha gyereked lesz.

Hát ha nálatok ez így szokás, hogy nem nyugtatjátok meg egymást utazáskor, akkor csináljátok így. Végül is nincs ebben semmi rossz, csak beszéljétek meg anyukával is, hogy miért nem hívjátok/írtok, és akkor így korrekt. Az már az ő dolga, hogy ezt megérti, elfogadja, vagy nem.

Még csak annyit fűznék hozzá, hogy nem csak én írok anyámnak hogy megérkeztem, hanem ő is ír nekem, ha utazik. Mert én is akkor vagyok nyugodt, ha tudom, hogy minden rendben van azzal, akit szeretek.

De nálunk meg ez a természetes.

Én is azt írtam volna, hogy hagyd rá, de aztán elgondolkoztatott a 67% válasza.

Nálunk még nincsen gyerek, és én is tartok attól, hogy mi lesz akkor. Sógoréknál látom miket művel, de ők közelebb laknak hozzá.

Nekem eléggé erőszakos az anyósom, és bizony párszor a nyugodt ráhagyós természetem ellenére kibukott belőlem az állat. Pl amikor be akarta rendezni a lakásunkat. Hogy ő majd kiválasztja a dolgokat. És erősködött. Akkor eléggé agresszívan reagáltam le dolgokat, de utólag nem bántam meg, mert nem hagyott volna békén. Persze akkor is megjegyezte, hogy hát velem van a probléma.

A hárítás nálunk is játszik.

Az az igazság, hogy én már emiatt utálok látogatást tenni, mert elegem van, hogy bólogatnom kell a hülyeségeire. Néha nagyon primitív megnyilvánulásai vannak, és akkor is várja, hogy bólogassunk, mert így visszakérdez, hogy "ugye igazam van??". Tehát én megértelek.