Ti mit szólnátok, ha anyósotok ilyet mondana nektek?
Tisztában van vele, hogy eszünk ágában sincs gyereket vállalni, volt már ebből kisebb vita is, mert nem szállt le a témáról, erre a múltkori találkánál beszólt egy ilyet: „Na nem baj, reméli teherbe esek egy „véletlen” során, mert hát nincs 100%-os védelem és akkor majd meglátom, hogy fogok örülni, hisz más választásom úgy sincs.”
Hát én megmondom őszintén, először lányos zavaromban és a leesett állam mellett nem nagyon tudtam szóhoz jutni. Férjem dettó, látszott rajta is, hogy nem hisz a fülének. Na de én felocsúdtam és szégyen, nem szégyen, de visszaszóltam anyósnak, hogy az abortusz, mint olyan mond neki valamit? Ugyanis, ha nem kívántan teherbe esnék egy percig nem hezitálnánk az elvetetésen és szégyellje magát, hogy ilyet kíván a másiknak. Mintha én azt mondanám egy nőnek, aki mindennél jobban akar gyereket, hogy remélem az életben nem jön össze. Persze ebből kerekedett egy hatalmas vita, mert anyóspajti, mint kiderült nagy abortuszellenes és el kezdett velünk kiabálni, hogy mi az, hogy elvetetném, miféle ember csinál ilyet és én az ő unokáját nem abortálhatnám és meg ne hallja ezt még egyszer blabla. Esküszöm, tiszta Mónika-show volt. Sajnos már nekem se kellett több, felment bennem is a pumpa, hogy sérteget meg ordibál velünk, holott én ilyen hangnemet soha nem ütöttem meg vele szemben, viszont most elküldtem melegebb éghajlatra, a fiával egyetemben. Megmondtuk, hogy fogja fel végre, ez a mi életünk, nincs beleszólása és nyugodjon meg, mert ha úgy hozná a sors, hogy abortuszra megyek, az életben nem fogja megtudni, mert semmi köze hozzá. Majd eljöttünk. Azóta (2 hete) nem beszélt vele a férjem sem, gondolom még ő van megsértődve.
Őszintén érdekelne, hogy ti egy ilyen kijelentésre mit és hogy reagáltatok volna? Alapjáraton egy nyugalmas, békés ember vagyok, de itt elszakadt a cérna. :(
Mi az, hogy ne mondja el, meg hogy ne önérzeteskedjen?
Nektek elgurult a gyógyszeretek???
Miért kell mindig a childfreeknek megalázkodni, amikor senkinek semmi köze ahhoz, hogy akar gyereket vagy sem? Az ő élete!
Én sem akarok gyereket, ezzel a szüleim is tisztában vannak, és soha, de soha nem szólnak be emiatt. Úgyis tudják, hogy felesleges lenne, mert vagyok annyira erős egyéniség, hogy senki véleménye, vágyai, elképzelései nem befolyásolnak az életem alakításában. Egyébként úgy veszem észre, hogy ők sem bánják, hogy nem kell egy falkányi unokát terelgetniük, mint annál a rokonomnál, aki már lassan azt sem tudja, hogy hány unokája van, a telefonban nem lehet 2 szót hallani a háttérben a gyereküvöltéstől, és inkább nyugdíjas létére visszamenekült előlük dolgozni.
A férjem sem akar, az ő szülei sem szólnak bele. Ő sem hagyná, az egyszer biztos.
Viszont teljesen megértem a kérdezőt, mert nekem is volt ilyen anyósjelöltem.
Az akkori párom sem akart gyereket, úgy tudom, a mai napig sincs neki. Mégis a banya állandóan magyarázott, hogy mennyire szeretne unokát, ráadásul velem azt közölte, hogy esküvőre semmiképpen sem akarja rábeszélni a fiacskáját, csak az unokára! Na, én akkor éreztem úgy, hogy mindjárt szétrobbanok! Nem emeltem fel a hangom, talán éppen ezért húzta be a nyakát az öreglány, amikor halkan, de kb. lila fejjel közöltem vele, hogy esküvő nélkül szó nem lehet ilyesmiről! Természetesen esküvővel sem, de nem is értem, ezt hogy gondolta, hogy volt pofája ilyesmihez. Állandóan hozta nekünk a cuki Story magazinokat, ami ugye tele van anyucikkal meg babácskákkal, meg akkoriban iszonyat nyálas dumák voltak benne a szent anyaságról meg effélékről. Úgy gondolta, hogy ha a pasim nem akar gyereket, akkor az én kötelességem lenne "rávenni"! Vagyis nekünk, bár egyikünk sem szeretett volna, azért kellett volna gyereket vállalni, hogy ő 1 hónapban egyszer 2 óra hosszára unokázhasson. Eszméletlen, mi rá nem fér egyes emberek pofájára :(
Kérdező! Ne törődj az anyósoddal! Főleg így, hogy szerencsére egyetértésben vagytok a férjeddel, és ő sem akar gyereket. Éljétek az életeteket, örüljetek egymásnak, az anyóspajtit meg, ha nem bír magával, akkor ne látogasd és ennyi! Szerencsére nem vagy rákényszerítve, mint más családban az unokák miatt!
"Max. a férjednek van néni beleszólása, de elsősorban csakis neked."
Férfiak, nagyon jól figyelni erre! Ez a vérvalóság a sorok között: MINDIG A NŐ DÖNTI EL, HOGY LESZ -E GYEREK.
13-as: nyilván a nő dönti el, mégis ki döntse el???
Neki kell felnevelni a gyereket, miután a pali úgyis le fog lépni, ezért egyedül. Nehogy már ne dönthesse el, hogy akarja-e ezt vagy sem!
Milyen "nagy büszkeség" meg "önérzetesség"?? Szóval csak, mert nem akarunk gyereket már meg kéne hunyászkodnunk, meg kéne alázkodnunk és szó nélkül hagyni, hogy folyamatosan szapuljon minket, rosszindulatuskodjon, sértegessen és ilyen "kedves" dolgokat kívánjon?!
Mint írtam, már nem egy megjegyzését engedtem el a fülem mellett, de én is ember vagyok és nem gondolnám, hogy a béke kedvéért mindent be kéne nyelnem és tűrnöm kéne az állandó kritizálást (milyen nő az, aki nem szül stb), se azt hogy mi kevesebb lennénk, csak mert nem lesz gyerekünk. Ő sem volt képes soha tiszteletben tartani a döntésünket, megállás nélkül cseszegetett bárhogy is szóltunk rá.
De jó, elfogadom, hogy ti szó nélkül tűrnétek a hasonló viselkedést és mindent benyelnétek, nekem ettől független nem lesz lelkiismeret furdalásom, hogy végre ennyi idő után megmondtam a magamét anyósnak. Csak légy szíves még ne engem hordjatok le és szóljatok meg, hogy milyen önérzetes vagyok és mire volt ez jó, lehet normálisan, bántás nélkül is, nem kell ilyen vehemensen letámadni, mint 1-2 kommentelő..
Köszi a válaszokat egyébként.
De miért az az önérzetes, aki fel meri vállalni, hogy nem akar gyereket?!? Esküszöm nem értem, hogy nekünk miért kéne hazudni és miért ne vállalhatnánk a véleményünket és döntésünket?! Még miért minket kell ócsárolni?
Azt persze nem bántják, aki megmondja, hogy akar, ő neki joga van hozzá, mi meg kussoljunk, csak mert 1-2 ember pofátlanul belemászik a másik magánéletébe.
Pont anyós csinál háborús övezetet a kapcsolatból azzal, hogy megállás nélkül nyüstöl(t) minket. Miért nem lehet a mi döntésünket IS tiszteletben tartani?
És őt kötelezték arra, hogy b*asszogasson minket egy privát döntés miatt folyamatosan?
Szóval a lényeg szerintetek: mi kussoljunk, meg se merjünk nyikkani, tűrjük hogy sérteget és kritizál minket és nyeljük be a rosszindulatú megjegyzéseit, csak mert csak. Oké, örülök hogy nektek ez így megfelel, mi nem leszünk továbbra is birkák, sajnos épp elég ideig tűrtünk így is.
Nem kell a további mocskolódást, köszi.
,,Esküszöm nem értem, hogy nekünk miért kéne hazudni és miért ne vállalhatnánk a véleményünket és döntésünket?! Még miért minket kell ócsárolni?"
Azért mert 2 választásod van:
1. Felvállalod, hogy nem akarsz, de így magaddal cseszel ki mert minden egyes nap fel fogod magad idegelni. Azért mert megváltoztatni NEM fogod tudni a vénasszonyt, minden nap meg fogja kérdezi mert ott van benne a remény.
2. Kamuzol és békességed lesz mert onnantól egyszerűen nem lesz mivel cseszegetnie. Ha azt mondod rajta vagytok az ügyön, minden nap új pózt próbáltok hozzá, akkor nem tud piszkálni azzal, hogy mikor akarsz. Ha azt mondod eü probléma miatt nektek nem lehet, megint csak nincs miről tovább beszélgetni, ez ellen nincs érv.
Attól, hogy anyósnak kamuzol, más értelmesebb embereknek nem kell. Nem azt javasoltam, hogy mindenkinek mondd ezt aki rákérdez, csak annak az egy embernek aki képtelen érteni a szóból.
Előző, nem fogod fel, hogy az ilyen semmiből nem ért???
Van egy ismerősöm, akit állandóan csesztetnek a szülei, hogy mikor jön a gyerek, miközben még nem is volt soha komoly kapcsolata. Normális az ilyen? Az ilyenek teljesen be vannak gőzölve, értelmesen nem lehet velük beszélni. Az egyetlen lehetőség megszakítani vele a kapcsolatot.
Amúgy sem értem, miért kötelező ez a nagy anyósozás! A legtöbb ember utálja az anyósát, minek kell ezt erőltetni? Én meg se ismerkedtem direkt ezért a férjem szüleivel, van nekem elég bajom, minek még egy?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!