Szülés után miért kell a nyakamba lihegni?

Ahol én szültem ott csak egy üvegajtón keresztül nézhetik meg a babát a látogatók, nem foghatják meg nem jöhetnek be. Én is úgy voltam vele először ocsúdjunk fel hogy van egy gyerekünk utána jöhetnek a látogatók. Azt hittem hetekig nem akarok majd senkit látni mert kinlódás volt a szoptatás (nem szopizott a fiam)de pár nap után felhivtunk mindenkit hogy jöhetnek egy fél órára. Én nem kinálgattam senkit nem készültem nem azért jönnek h kinyaljam a sejhajukat. Elmentek kész.

Már második baba van de most is rühellen mikor szoptatok és odaállnak nézni a babát. Nem azt mondom h be se jöjjenek addig de ne lessék 10 cmről

“ Már második baba van de most is rühellen mikor szoptatok és odaállnak nézni a babát. Nem azt mondom h be se jöjjenek addig de ne lessék 10 cmről”

Hát még látogatóként hogy rühelljük, mikor tőlünk 10 cm-re kezdenek szoptatni... nem lehetne ilyenkor szólni, hogy “etetés lesz, köszönjük a látogatást/addig menjetek át a nappaliba”?

Hozzánk sem jöhetett senki három hétig. Írták már, hogy fájnak a sebek (gát vagy császár), csöpög a tej, én pl egy szál bugyiban voltam, mert fájt a bimbóm, ha bármi hozzá ért a babán kívül, illetve a gyermekágyi vérzés is igen erős volt. Nem kívántam vendégeket fogadni. Aztán amikor jöttek látogatni, "segíteni" férjem húga, anyja, az arról szólt, hogy órákon keresztül azon civakodtak, hogy ki fogja a babát, a baba ha megébredt mentem volna szoptatni (iszsz) anyós beszól, hogy már megint? A sógornőm folyton felzabálta a hűtőnket, nem beszélve arról, hogy rendszerint ők csak vasárnap értek rá, amikor a férjem otthon töltött egy teljes napot a héten. Egy idő után ebből elegem lett, szóltam, sértőtdések voltak de úgy voltam vele, hogy nem érdekel. Érdekesség módon az én anyám úgy jött, heti többször, hogy kb észre sem vettem, hogy vasal, mert én a babával pihentem, csak megnézett minket egy pillanatra, és ment is! Na, ez az igazi segítség, nem az, hogy az órákig "babázó" pofátlanul sokáig maradó vendégeknek uzsonnát készítsek, kávét főzzek, utánuk mosogassak, takarítsak.

Természetesen a későbbiekben sem kértem belőlük, érdekes módon meg tudom oldani a gyerekem felügyeletét anyós nélkül, akkor is ha beteg, ha szünet van stb. Anyós nélkül is van ám élet! Mily meglepő :D

Kérdező, mindent úgy csinálj, hogy neked jó legyen és te és a babád jól érezzétek magatokat. Egy pár hetes babának nincs szüksége senkire az anyján kívül, főleg nem visító, taperoló rokonokra.

46-os vagyok, még annyit : szülés utáni hetekben rendeltem a kaját, nem volt szükséges senkinek sem ezzel az ürüggyel hozzánk jönni.

Azt meg ne hidd el, hogy szörnyű lesz a gyermekágyi időszak, egyáltalán nem biztos! Nekem pl csodás volt, felkészültem, rengeteget olvastam, minden témában, és nem a baba mama fórumokon, ahol a legtöbben, mint pl itt is, senki nem ért semmihez. Nézd meg, csak rombolni tudnak, leszólni, negatív dolgokat előrevetítetni. Mert ők tudatlanok voltak és szükséges volt számukra, a több évtizeddel elmaradott anyós tanácsa. Szerintem ne a gyakorin várj értelmes válaszokat.

Azért mert a te rokonaid taplók, másé nem biztos😊 Nekem nem kellett puccba vágnom magam meg a házat senki előtt. Olyan látogató nem jött, csak a 6. hét után. Anyósom előtt nem vagyok szégyenlős, olyan mintha az anyukám lenne (szeretett anyukám már nincs velünk) nyilván a nővéreim előtt sem. Nem vendégeskedni jöttek, meg nem hűtőt felzabálni. Tudják a határt, tudták mikor kell elmenni, nem ültek be fél napra, volt, hogy tényleg csak 10percre ugrottak be! Segíteni jöttek, ha kellett, nem kritizálni, beszélgetni, vagy csak csendben ülni, vagy épp csak ránk nézni, hogy hogy vagyunk, kell e valami. A legközelebbi hozzátartozóim, a szeretteim, egyértelmű, hogy osztozunk egymás örömében.

Nyilván ehez kell az is, hogy anyósom egy tök normális értelmes ember, nem szól bele soha semmibe, nem okoskodik, nem ad kéretlen tanácsot. A gyerekkel kapcsolatban is soha semmibe nem szólt bele. Ha kérdezem elmondja a véleményét, de ennyi.

Ahelyett hogy ezt kulturáltan megbeszélnéd anyósoddal inkább itt siránkozol. Gondolom jól esik a kis egodnak, ha sokan egyetértenek veled és látatlanban szidják. Én ilyen esetekben úgy meghallgatnám a másik oldalt is.

Egyébként pedig, csak amin megakadt a szemem: SNI-s gyereket "gyagyásnak" nevezel. Hát ez rólad állít ki egyfajta bizonyítványt, és nem a jó félét.

Leírnám az én történetem ha nem baj. Az első gyermekem születése utáni hetek rémálomba illőek voltak. Sajno az életünk úgy alakult, hogy még a születése előtt elvaltunk az apjával.

Nálam l, mikor a kórházból hazajöttünk szo6szerint egymásnak adtak a kilincset. És bizony császárosan körül kellett ugralnom a volt ferjemet, az exapóst, annak a testvéreit, exanyost és az uj férjét és meg a saját családomat is. Duzzogás volt ha a gyerek aludt. Kávé süti stb. Az anyukamon kívül senki sem hozott egy tányér ételt sem csak én szolgaljak. Megtettem a békesség kedvéért. Viszont a mai eszemmel ezt biztos hogy nem csinálnám. Nekem a szülés utani hetek borzalmasak voltak hajat mosni se volt időm. Es nem a baba miatt hanem a vendegek miatt. Akik Frissen szült asszonyhoz VENDEGESKEDNI mentek. Ha lenne meg egy gyermekem akkor mamak papak eljohetnenek max egy fél órára de mas biztos hogy nem.

40!

Valóban. De ha valaki szerint úgysem változik az a gyerek egy hét alatt, akkor tulajdonképpen tokmindegy, ki mikor látja. Erre próbáltam celozni