Félek a Lovaktól. De miért? (többi lent)

Semmi okod a félelemre.

Igazából nem kell tőlük tartani, nézegesd őket boxból, karámból és menj közelebb simogasd meg, maximum a lábadra lép (nem szándékosan) de ha figyelsz ezt el tudod kerülni, ha megtörténik se lesz semmi bajod. ;) Csípni (harapni) meg egy jól nevelt ló nem szokott!

Én nem félek tőlük (saját lovam van már 12,5 éve nálam van :))

A ló nem támad, mivel növényevő inkább a menekülést választja mint a támadást. ;)

Szia !

Énis azóta félek tőlük , amióta az egyik leharapta a bal kezemen a kisujjamat és a gyűrűsujjamat (de visszavarrták)

Amúgy nincs okod félni, békés állatok,

Csak etetés közben figyelj oda nehogy úgy járj mint én anno :D

Hát, ha azt mondják, hogy nincs okod félni, akkor valószínűleg nincs. A lovak nagy része elég barátságos, és a kutyákkal ellentétben, ha megijednek is, inkább menekülnek, mint erőszakkal védekeznek. Ezen kívül a ló inkább töri ki a saját lábát, minthogy egy élőlényre rálépjen (már, ha észreveszi azt).

De vannak olyan lovak, akik tényleg támadnak az emberre, nekem is volt dolgom eggyel. (Akit aztán "megszelídítettem"). De ez nagyon ritka, viszont az ilyen lovakról általában tudja a gazdájuk, hogy "rosszul viselkednek".

Ami "félelmetes" lehet a lovakban, az az, hogy manapság az emberek nem találkoznak nap mint nap lovakkal, így a lovak metakommunikációja sokak számára ismeretlen és nagyon furcsa lehet.

Egyébként csipkedni is szoktak a lovak, ezt játékból teszik, de néha fájdalmas tud lenni.

Egyáltalán nem kell tőlük félned. Talán az a normális félelem van benned, ami minden emberben a nagyobb, erőteljesebb élőlények iránt, ugyanis tény ami tény, 500 kiló hús, csont, és izom nem veszélytelen.

De a lovak e Földkerekség egyetlen büszkesége, amit ebben a feslett világban még értékelni lehet, aminek még lehet örülni, ami még reményt önthet a szívünkbe.

Ők a valaha teremtett legcsodálatosabb, legtiszteletreméltóbb, leggyönyörűbb, legméltóságteljesebb, és legkülönlegesebb állatok, ha olyat is követnek el, amiből neked bajod lehet, akkor sem a tőlük való félelemnek kell lennie a mérvadónak, mert ha csinálnak valamit, azt nem csinálják ok nélkül, tehát minden esetben csak te lehetsz a hibás.

De ha odaadással, szeretettel, bizalommal közelítesz feléjük, akkor a barátságukba fogadnak, és igényelni fogják a szeretetedet, puha kezed finom érintését, szavaid lágy simogatását.

Sosem találkoztam még náluk kifinomultabb élőlényeknél, a legapróbb jelekkel kommunikálnak veled, első látásra talán "csak egy álló lovat látsz", azonban ha kikapcsolsz minden mást, és figyelsz apró, szinte láthatatlan mimikáira, észreveszed, hogy beszélget veled, kapcsolatot teremt, szavak nélkül.

Győzd le a félelmed, a hatalmas külső csak mellékes, a lelkük, az ott, ami belül van, egy aprócska, finom, törékeny kis pillangó, és ha oda, ahol az a pillangócska lakik, a szívükbe, sikerül befészkelned, magad, rájössz, hogy csodálatos dolgokra vagy képes velük, rájössz, hogy érted a nyelvüket, és rájössz, hogy amíg nem volt meg benned ez az érzés, nem is éltél igazán... :)

De ez hülyeség, ne így fogjátok fel :)

(Az előbb leírtam elég hosszasan)

Ennyi erővel ember mellé sem szabad állni, mert ki tudja mikor rántja elő a kést és szurkál meg. - Csak hogy legyen egy teljesen valóságfedő hasonlat, mert tényleg így van!

ma 17:26: Olyan ember mellé nem is állok, akiböl kinézetre kinézném, hogy képes lenne rá..

Nekem a lóról csak az jut eszembe, hogy veszélyes a közelében lenni.. nem az, hogy milyen szép állatok meg stb.. Szerintem inkább ijesztöek, föleg a nagy hosszú fejük..