Baj, ha félek a lovaktól, és a lovaglástól de ennek ellenére nem tudok megválni a felszerelésemtől? Nem használom egy ideje, de nincs szívem eladni. :|

Én ugyanebben a cipőben járok. Egy ideig jártam lovagolni. Amikor elkezdtem nagyon jól ment, nyugis helyen voltunk, csak az oktató én, a férjem, és a ló. Később egy nagyobb lovardában folytattuk, ott már nagy volt a zűrzavar, futószalagon ment az oktatás, a lovak is ingerültek voltak. Akkorjában vettem meg a felszerelésem, (előtte csak lazán farmerban, tornacipőben nyomtam kobak nélkül.) És mit ad Isten, akkor estem le először a lóról. A farcsontomat úgy megütöttem, hogy napokig alig tudtam mozogni. Nagyon fájt. Kissé elbizonytalanodtam utána és ezt a ló is megérzi, rá egy hónapra megint leestem. Egyre bénább lettem, majd szépen fokozatosan abbahagytam. A szerkó azóta is ott lapul szekrényben, jó ránézni, néha hiányzik az egész, nem tudok megválni tőle, de bátorságom sincs, hogy megint lóra üljek. Rájöttem én is félek tőlük. Szerintem ne add el, még soha nem tudhatod mikor kapsz hozzá kedvet, ha más nem futószáron :-) Drágák az ilyen cuccok, és ha meggondolod magad, bánni fogod, mert nem biztos ,hogy újra bevásárolsz belőle.