Miért én vagyok a hibás egy gyerekkel szemben, ha a kutya megharapja a kerítésen belül?

Persze, ha a gyerek meg belenyúl a konnektorba, akkor meg bontsuk le a házat...

Kérdező, azért, mert a gyerekcsináláshoz nem kell ész, a neveléshez meg már igen... Aztán láthatod a fenti példából, hogy anyukának mi megy jobban.

A te területed, de nem mindent szabad, sok mindenben korlátozva vagy. (Akár a gaz elégetésében is.)

És a védelem jogi fogalma is más. Azért nem kell sérülésokozás, csonkítás ahhoz, hogy megvédd a tulajdonodban levő területen a tárgyakat, a személyeket egy utcáról, kerítésen át bedugott gyerekkéztől.

Ez többrétegű dolog.

Az, hogy a kutya nem közterületen van, hogy van figyelmeztető tábla, arra elegendő, hogy ne legyen ok büntetőjogi felelősségvonásra, például, gondatlanságból okozott 8 napon túl gyógyuló, vagy tartós egészségkárosodást okozó testi sértés miatt.

Ettől még fennáll, például, kártérítési felelősség. Jogerős kártérítési bírósági ítélet van például olyan esetnél, amikor figyelmeztető tábla mellett a kerítés felett benyúló, levelet kézbesítő postás kezét harapta meg a kutya. Büntetőjogi felelősség nem állt fenn, de a kutya gazdáját anyagi kártérítésre kötelezték.

Sokan nem tudják, és meglepődnek azon, hogy ha kutya a saját területén is mennyire korlátozva van a sérülés okozásában.

Ha kutyának súlyos, vagy például macskának maradandó sérülést okoz, a saját területén (!), még az is jogszabályba ütköző, büntetendő ← a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján.

Ahogy, eszerint, az is büntetendő, ha az ebbel nem egy háztartásban élő személynek 8 napon belül gyógyuló; vagy például 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz a vele egy háztartásban élő személynek, vagy saját territóriumon (!), az ebbel nem egy háztartásban élő személynek.

Tehát a saját udvar közepén sem okozhat sérülést idegen személynek úgy, hogy ne fenyegetné a gazdáját büntetés.

Adott eseteknél a büntetés része lehet a kutya veszélyessé nyilváníttatása, szakértői vélemény alapján.

Az eb életének kioltását csak jogszabályi feltételek esetén lehet elrendelni. Erről az állatvédelmi törvényként emlegetett, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 24/C §–a rendelkezik.

„24/C. § (1) Az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az állatvédelmi hatóság elrendeli a veszélyes eb életének kioltását, amennyiben

a) a veszélyesnek minősítő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem kérelmezik az eb tartásának engedélyezését,

b) a tartási engedélyében meghatározott biztonságos tartási feltételek az engedélyben előírt határidőig, de legkésőbb az engedély kiadásától számított 30. napig nem teljesülnek,

c) az eb ivartalanítása és transzponderrel való megjelölése a tartási engedély kiadásától számított 30 napon belül nem történik meg,

d) az eb a tartási engedélyben meghatározott biztonságos tartási feltételek teljesítéséig embernek fizikai sérülést okoz,

e) az ebre vonatkozó tartási szabályokat megszegik, és emiatt az eb embernek fizikai sérülést okoz,

f) az ebet az engedélyezett tartási helyen, és az ebtartó felügyeletén kívül fogják be második alkalommal, vagy

g) annak tulajdonosa vagy az ebtartó ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során az állatot jogerős határozattal elkobozzák.

(3) Az állatvédelmi hatóság elrendelheti az eb életének kioltását, amennyiben az súlyos vagy maradandó sérülést okoz embernek, tartója 14 napon belül nem válik ismertté, viselkedésproblémáinak megfelelő kezelése nem biztosított, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult.

(4) Az állatvédelmi hatóság az eb azonnali elkobzását, elszállítását és megfelelő helyen való tartását, valamint transzponderrel való megjelölését

a) rendelheti el, amennyiben az súlyos vagy maradandó kimenetelű sérülést okoz embernek;

b) rendeli el, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, vagy amennyiben az ebtartó veszélyes eb tartási engedélyét visszavonják.

(5) A jogerős határozattal elrendelt ivartalanítás, transzponderrel történő megjelölés, elkobzás, szállítás, tartás és az eb élete kioltásának költségei az eb tulajdonosát terhelik.”

↑

Tehát egy kerítésen benyúló ujj meg-, vagy akár leharapása esetén sem indokolt a kutya életének kioltása. Ez akkor áll fenn, ha már előzetesen veszélyesnek nyilvánították.

A veszélyessé nyilvánítás viszont megtörténhet miatta, és akkor egy újabb ilyen esetnél már jogszerű az élete kioltásának elrendelése.

én úgy látom,hogy ebben a topikban többnyire értelmes emberek vannak.

a kutya gazdjája akkor lenne hibás,hogyha a kutya feje kiférne a kerítésen vagy kint lenne az utcán a kutya vagy akármilyen közterületen kint lenne póráz nélkül. ekkor tényleg a kutya gazdát veszik elő,ha bármilyen támadás történik. végülis jogosan.

viszont ha a kutya bent van a kertben és valaki bedugja a kezét vagy bemászik,akkor az csakis annak az embernek a felelőssége,aki ezt csinálta.nyilván kisgyereknél a szülő a hibás.

nyilván ez magyarország és még azt is el tudom képzelni,hogyha szegény betörőt megharapja a kutya,akkor a gazda a hibás.. de normális emberek fejében nem így van.