Félek, ha kisbabám lesz bántani fogja a kutyám. Van okom?

Változó, hogy mennyit kérnek, mint ahogy az is változó, hogy képesek-e egyáltalán megoldani a problémádat. Aki csak ahhoz ért, hogy a kutya üljön, feküdjön meg helyben maradjon, azzal nem fogsz sokra menni akkor sem, ha házhoz megy. Olyat keress, aki érti a falkakoncepciót, és az alapján dolgozik. Ha nem találsz ilyet, akkor vedd fel a kapcsolatot a Cerberos kutyaiskolával, hátha ismernek arrafelé valakit, aki segíthet, vagy el tudnak látni egyéb jótanácsokkal.

Amúgy párezer Ft szokott lenni egy alkalom (a vidéki árakat nem ismerem igazán, de olcsóbb, mint a pesti, az biztos), és általában néhány alkalom elég, ha tényleg betartjátok, amit mondanak.

Én megértem a problémádat és ugyanettől félek.

Nagyon becsüllek, amiért így állsz a kutyához és nem tartod járható útnak, hogy másnak add.

Én sokat segítettem menhelyen és egyenesen megundorodtam azoktól az emberektől, akik azonnal bedugták oda a kutyájukat, amint megszületett a gyerekük. Sok ilyen van, és ezek az emberek biztos nem agyaltak ennyit a kicsi születése előtt, mint te. Ezek agy nélkül szereznek be kutyát, gyereket, tök mindegy.

Aki előre végiggondolja, mint Te, az biztosan jól fogja csinálni.

Sokszor amúgy azok az emberek rontják el nagyon, akik a nevelést mindenhatónak tartják, a kutyájukat ártalmatlan barinak és szinte emberi gondolatokat tulajdonítanak az állatnak. Pl. azért ölte meg a csecsemőt, mert féltékeny volt. Szerintem alapból rossz ez a megközelítés.

Én sokkal inkább azt gondolom, azért ölte meg, mert úgy nyávogott, mint egy macska, szóval állatnak nézte.

Én azt vallom, amíg egy gyerek nagyon kicsi, nagyon szertelen, addig igenis mindenféle kutyától bizonyos fokú veszélyben van. Vannak kutyák, akikben túlteng a vadászösztön, vannak akikben nem, vannak akiknek jó az idegrendszerük és jól bírják a hirtelen mozdulatokat, vannak akik labilisabbak, és nem tudnak jól tolerálni össze-vissza ficergő gyerekeket.

Biztos, hogy nagyon fontos egy jó kiképző, de mindenhatónak nem hiszem a nevelést. Abban hiszek, hogy amíg a gyerek nem kap emberformát, tehát szerintem 7-8 éves koráig, de 3-4-ig egész biztosan veszélyben van valamilyen szinten a kutyától.

Mivel láttam rá példát, hogy menhelyen egy kutya megölt egy kölyökkutyát, mert annyira kis patkányforma kutya volt, hogy biztos hogy nem kutyának nézte, ezért én már nem istenítem a kutyákat. Imádom őket és aláírom, egy nem normális környezetben nem normális események is lezajlanak, de láttam utcán bottal botorkáló nénire támadni egy amúgy jámbor bernáthegyit, és miden esetben az volt a közös az áldozatban, hogy nem volt emberformája, akár állatnak is nézhette a kutya, ha meg olyan kicsi, akkor zsákmányállatnak.

Ez tudom hogy durva, de mivel ilyet tapasztaltam, és nem csak olyat hogy a kiscicát örökbefogadta a minden macskát üldöző kutyusom, addig azt kell hinnem, ha felébred a vadászösztön, ha nem embernek nézhető az illető, akkor veszélyben lehet.

Természetesen egy jó kiképző tudhat olyat, amit én nem, de még Jan Fennel is azt mondja, felügyelet nélkül kutyát kisgyerekkel soha. Pedig ő aztán vérbeli kiképző, aki szerintem fantasztikusan otthon van a kutyák lelkében. A békésen játszó kisfiát egyszer arcon harapta a kutyája, ez indította el a kutyakiképzés, a kutyapszichológia felé, de soha nem olvastam tőle olyat, hogy ha kiképezted a kutyád, mostantól biztos lehetsz benne, hogy puszipajtások lesznek a kutyáddal.

Szerintem tisztelnünk kell annyira a kutyánkban az ösztönöket és hogy működnek akkor is, ha mi nem akarjuk, hogy ne bízzunk mindent a nevelésre.

Vannak törvényszerűségek, amik miatt mindig lepontoznak, de én akkor is azt mondom:

bármilyen jól nevelt a kutya, tüzelésidőszakban erősebb a párzási ösztön, akármennyire is jól neveltem, el fog szökni csajozni, ha nem jó a kerítés.

És ha erős benne a vadászösztön, vagy idegileg gyenge, rosszul fog reagálni egy ordító csecsemőre.

Természetesen vannak praktikák, erre jó egy jó kiképző, pl. hogyan lehet hozzáedzeni a kutyát a gyereksíráshoz, vagy akár a tüzijátékhoz, stb...Ez mind működő dolog és egy jó gazda megtanulhatja. Biztos van módszer arra, hogyan ismertesd meg a csecsemőt a kutyáddal.

De vannak törvényszerűségek, ösztönök, amiket ismerned kell, ha nem akarsz tragédiát.

Pl. ha egyszerre két kutya leellik egy családban, a falkavezér megöli az alsóbbrendű szuka kölykeit. Ez farkastörvény és sokan jártak már pórul, akik nem ismerték jól a cuki kis kutyájukat. Ez nem nevelés kérdése.

Tehát neveld, ismerd meg minél jobban a kutyádat, de ne felejtkezz meg az ösztöneiről sem!

Én azt olvastam, amíg a gyerek nem magasabb a kutyánál, amíg négykézláb jár, a kutya biztosan nem nézi embernek. Tök mindegy hogyan nevelik.

"Kennelbe? Biztos nem zárom be...olyan megoldást keresek, ami a kutyának is jó. Nem fogom odaadni senkinek, az biztos."

Túlzott önbizalom. Melyik kutyakiképző vállalja a felelősséget a jövendő gyereked életéért? Az a gyerek nyüstölni is fogja a kutyát, míg egyer a kutya elveszti a fejét. Ne legyen igazam, de nem összeereszthetőek.

Már miért nyüstölné a gyermek a kutyát??? nem minden kisgyerek idióta, és én nem is értem mit kell itt tulspilázni ezt az egészet. ha a kutyával otthon semmi gond, akkor nem értem a problémát. Valamint a kutya lelke, egyáltalán nem bonyolult, sőttt, nagyon is egyszerű.

Az én lányom dobermannokkal nőtt fel. Belőlük az egyik ugy utálta a gyerekeket, hogy vérben forogtak a szemei,ha meglátott egyet. De utált kutyát macskát, idegent, mindenkit. a lányomat ugy imádja, hogy a bőrt lenyalja róla, megy utána mint az árnyéka, soha egy figyelmeztető morgás, semmi. és az az érdekes, hogy azóta elfogadja az idegen gyerekeket is. Sosem tiltottam el a kutyát a gyerektől. Ha ugy érzed, hogy a kásőbbiekben nem fogsz tudni megbirkózni ezzel az egetverő problémával, akkor vagy a kutyát add el, vagy várd meg amig elmegy, és utána szülj gyereket. Egyébként régen is felnőttek a gyerekek a kutya mellett, és nem hordták ilyen olyan iskolákba őket. Egyszerűen fel voltak állitva szabályok, amik be lettek tartatva.