Miért félti nagyon sok szülő a gyerekét?

Hát őőő passz. Nekünk Huskynk van és a mAglódi Auchonban a bevásárló kocsiban tolt kislányával odajött egy apuka, hogy megmutassa a kislánynak a kutyát. Persze a kislány megakarta simogatni,de az apuka ne akarta kivenni,mert elmondása szerint visszatenni már nem tudta volna, így a párom felemelte a kutyát hogy a kislány elérje és megsimogassa. Az apuka nem győzött köszöngetni, hogy de rendesek vagyunk, hogy emelgetjük a 20 kilós kutyát miattuk.

Akik óckodnak a kutyáktól azok macskásak.

Ahol én lakom kevés ilyen szülő van, de van rá példa.

Az egyik nem messze lakik tőlünk. Soha nem volt még semmilyen állatuk sem. Kutya meg pláne nem mert a gyerek még valamit el kap tőle. Ha meglátnak az úton egy kutyát (akkor is ha a kutya pórázon van és ott van a gazdája is) a gyereke azon nyomban mihelyt meglátta a kutyát elkezd ordítani. Még egy ölebtől is....Nagyon fél a kutyáktól. Soha nem simogatott még semmilyen állatot 1 cicán kívül. (a gyerek amúgy 4.-es).

Szóval van egy jó pár ilyen szülő...

Mert manapság szinte minden hétre jut egy kutyatámadásos, kutyaharapásos történet a médiában...de azt elfelejtik közölni, hogy a rendőrségi vizsgálat mit tárt fel, milyen tartási és nevelési körülmények vezettek az esetig.

És a társadalom egyre inkább elszakad a természettől, a szülőknek nincs idejük, energiájuk megismertetni az élővilágot a gyerkőcökkel...

Nekünk ma pozitív élményünk volt: Buszmegállóban álltunk, Argos-on halti+póráz. Egy kisfiú a hátam mögött magyarázott a kutyának, majd odajött és megsimogatta a hátát. Erre anyuci: "Nem harap?" Jókor kérdezte, de tényleg :D Mondtam, hogy nem. Anyuci ismét: "Kisfiam, ne a hátát simogasd, hanem a fejét, azt jobban szeretik" Felvilágosítottam, hogy a fentről-szemből való érkezést sok kutya nem szereti, inkább oldalról közelítsenek és a hátát-oldalát simizzék.

Aztán szóltam Argos-nak, hogy "Menj ismerkedni", erre odament hozzájuk, dörgölte a pofiját hozzájuk, ezért levettem a szájszíjat :D Aztán bújt a kissráchoz, meg kellett fognom, mert ilyenkor tolja odébb az embereket :)

Azért mert ő nem tudja, hogy a te kutyád speciel mennyire nyugis/nem nyugis, nyilván másképp viselkedik egy idegennel, mint a gazdájával, és nyilván, ha ilyen nagyobb termetű, akkor az félelmet keltőbb, mint egy kis földszintes kutya. (Bár tapasztalatom szerint a kistestűek sokkal agresszívabbak! :D)

Én speciel imádom a kutyákat, és nem zavarnak ha odajönnek szaglászni stb., de megértem, és tiszteletben tartom, hogy más tartózkodik tőlük.

Meg ami probléma még, hogy pl öcsémet is odaengedjük, ha velünk van, de nem érti, hogy akkor miért nem nyúlhat bárhová a kerítés mögé megsimogatni a kutyát! Úgyhogy így inkább én is azt mondom neki, hogy idegen kutyákhoz ne nyúlkáljon, csak akit ismerünk, mert haraphat.

Én is óvatos vagyok a kutyusok mellett, megfogom a 3 éves gyerekem vállát, úgy megyünk el mellette. Láttam már összekapni kutyákat az utcán, miközben sétáltatták őket, alig tudták szétszedni a gazdik őket, pedig pórázon voltak. Nem hiányzik nekem, hogy megkapja a gyerekemet a kutya, vagy a gyerekem hirtelen odarohanjon hozzá, aztán amiatt legyen baj. Jobb félni, mint megijedni.

Viszont olyat, hogy csúnya kutya, meg rossz kutya biztos, hogy soha nem mondanék, mert szeretném, ha állatbarát lenne, és imádja is őket, csak óvatosságra ösztönzöm.

Ja, és amikor szálltunk le a buszról, a megállóban állt rengeteg ember...ahogy mentünk tovább, néhány gyerek visítva rohant Anyuci háta mögé, aki rosszalló pillantásokat vetett rám :(

Ilyenkor már meguntam a "népnevelést", hogy nem bánt, szájszíj van rajta, és ne ültesse el még jobban a félelmet a gyerekekben.

Nekem 18 hónapos a kislányom és imádja a kutyákat(meg minden állatot).Sosem kapjuk fel ha meglátunk egy kutyát,sőt szólunk neki ha épp nem oda figyel,hogy "nézd ott egy kutyus".Azt nem engedjük neki,hogy megsimogassa addig amíg meg nem kérdezzük a gazdáját,hogy meg szabad-e simogatni.

Ha meg megijed,mert elkezd ugatni egy kutya annyit mondunk neki,hogy "nem kell félni csak nagy a szája a kutyusnak,ő így beszél".