Az egyik aranyhalam a medence alján "fekszik", láthatólag semmi egyéb baja nincs, de nem eszik, és az aljzatról nem mozdul el. Mi lehet a teendő?

Talán ammónia vagy nitrát.

Írd le a tartási körülményeket: mekkora akvárium, hány hal, milyen hőmérséklet, milyen szűrő, vízcserék?

8 hónap alatt már vagy 35 vízcserének kellett volna lenni-e, a vízcsere az ammónia, nitrát és egyéb mérgező anyagok kiszűrés miatt szükséges.

Hetente 20-30%...

Szóval ez nagy baj. És azért tegyük hozzá, hogy az ammóniaszörnyű kínzás a halaknak: akár évekig is élhetnek, de csököttek maradnak, gátolja őket a fejlődésben, ráadásul a saját mocskukba fulladnak lassan.

Az, hogy belső szűrő nem sokat mondd, van 1000 meg 1000 fajta...

Egyébként szörnyű mód túl van telepítve és rosszul is, az aranyhalaknak egyedül kellene egy 200, vagy inkább 300 literes akvárium. 20-30 centisre is megnőnek. NINCS törpe változat, a tömzsi változatok is ugyanannyit piszkítanak... Ráadásul nagyon erős külső szűrő kell nekik. És hosszútávon a 25 fok magas nekik.

A torokátum is közel 20 centisre nő meg.

A páncélosharcsa egyébként nem sokat mond, mert közel 20 az akvarisztikában előforduló fajta létezik. De alapvetően 85 literbe nem lenne vele gond, ha nem lenne ennyi talajlakó.

A botia meg a díszcsík megint nem sokat mond, az öves díszcsík pl. 35 centisre nő, rajokban él és egy 4-500 literes akvárium is nagyon-nagyon minimum neki.

Amíg mondjuk a törpe díszcsík 6 centinél nem nő nagyobbra.

Az algázó szintén nagy kérdés: lehet pár centis rajokban élő palacsinta algázó, lehet 20 centisre növő agresszív moszatevő márna, ami leginkább egyedül tartható, 200 liter felett, lehet15 centisre nővő ancitrus, vagy lehet plekó vagy gibbiceps, amik 30-40 centinél is nagyobbra nőnek és 4-500 literes akvárium kell nekik.