Algaevő harcsa megeszi a barna algát is? Mi az oka annak hogy az akvárium egyik falán barna másik felén zöld alga van maga az egész akvárium elsősorban zöld. Árt a vízi növényeknek az erős algásodás?

#20 de probléma a lebomló alga, de csak ha halak is vannak és abszolút nulla a biológiai szűrés. Azért mondtam hogy legszerencsésebb az lenne, hogy addig a halakat átrakod egy már beállt akváriumba. Ha erre nincs lehetőség, akkor úgynevezett "fish in cycle" módszerrel még mindig lehet próbálkozni, viszont ehhez is gyakori vízcserére lesz szükség az első hetekben, mert biológiai szűrés hiánya + bomló szerves anyagok nem túl jó kombináció.

Második kérdésre nagyon tömör választ fogok adni, mert múltkor egyik kérdés alá már írtam egy viszonylag részletes tápozási gyorstalpalót:

Úgynevezett macro (kálium, nitrát, foszfát) és micro elemek (vas, mangán, réz, cink, bór) szükségesek. Én greenaqua macro és micro tápot használok, van rajta gyári ajánlás, az alapján adagolom, hetente meg cserélek 30% vizet hogy "nullázzam" a felgyülemlett maradék hasznosítatlan tápanyagot.

Az aljzat sem mindegy. Ha van táptalajod az szuper, ha nincs, akkor táptablettákat érdemes ledugdosni a növények gyökereihez.

Nyilván közrejátszik a világítás, vízkeménység, hőmérséklet, ph is, de ha a tápozás rendben van, a növények hatékonyabban veszik fel a versenyt az algával. Tulajdonképpen az üvegben egy folyamatos háború dúl az alga és a vízinövények között, versenyeznek a tápanyagokért. Az akvarista feladata hogy biztosítsa hogy a növények győzzenek. Egészséges növények = kevés alga.

Na hát akkor már én is megpróbálok hozzátenni valamit. Először is a többiek remek válaszokat adtak s ilyenkor bánom mikor nem használnak neveket s csak annyi marad meg ,hogy “az egyik meg a másik anonim” 🫤

Kérdező, én a fontossági sorrendet említeném meg. Ugyanis jelenleg növények híján az algák tartják életben a rendszert, szóval most még inkább ne szedd le sehonnan. Először szerezz be növényeket, minél többfélét s majd a jól teljesítőeket szaporítod tovább. Utána lehet leszedni az algákból amennyit tudsz. Közben persze gyakori részleges vízcsere, ugye.

Az igaz ,hogy lehetséges szűrő (mint gép) nélküli akva összerakása, 200 literes fél marék guppi ivadékkal abszolút nem is lenne lehetetlen. Csak hát azt nem így kell csinálni, hanem először egészséges növényzet szükséges. Na meg olyankor sem árt legalább egy szűrőfej/ powerhead ,hogy legyen némi áramlás, felszínfodrozás.

A tápozás megint olyan ,hogy a növények mondják meg pontosan mire van szükségük. Kezdőbarát fajoknál ha van egy jó állagú és vastagságú talajod* (főleg ha alatt vagy táptalaj van vagy kapszulákat nyomsz le), megközelítőleg közepes erősségű megfelelő fényed** akkor nem kell túlgondolni. Ilyen kevés hal mellé kellhet egy macroelemes táp, plusz egy kálium+microelemes. Lehetőleg ugyanazt a tápcsaládot használd.

A mennyiséggel kapcsolatban említették ,hogy van gyári ajánlás. Én azt ajánlom ,hogy annak legfeljebb felét add be, illetve az adagot napokra lebontva érdemes beadni. Majd figyeled hogyan reagálnak a növények s algák. Ezek a reakciók nem azonnal jelentkeznek, hanem inkább pár naptól kezdve 1-2 héten belül. Viszont fontos figyelni mert az alapján lehet eldönteni ,hogy kell-e változtatni az adagokon és mennyit, hogyan stb.

S igazából ez az egyik legfontosabb dolog: figyelni az élőlényeket. Elsősorban ne azt nézd ,hogy “papíron” jól adod-e hanem amiknek adod azoknak mi a visszajelzésük. Persze vannak ajánlott értékek, ökölszabályok, viszont alapjáraton nincs kőbe vésve szinte semmi. Az alapokon túl ezernyi módszer létezik, kinek mi hogyan vált be. Néha van úgy ,hogy az illető nem mért pont ideális értékeket s mégis minden rendben volt, másnál az értékek jók s mégis valami baj van. Minden akva kicsit más.

*szemcseméretre kb 0,5-3 mm, nagyjából 4-5 centi vastagon. Lehetőleg nem színes kavics se nem rikító fehér, hanem valami normális, természetes talaj. Az sem mindegy ,hogy inert (nem szól bele a vízparaméterekbe, tápanyagszintekbe) vagy aktív talaj. Kezdőknek jellemzően előbbit szoktam ajánlani, főleg ha nem akarnak komolyabban belemenni a növényezésbe. De természetesen megfelelő felkészültséggel használható aktív talaj is.

**A fény is egy igen nagy téma. Röviden-tömören az alapokat érintve színhőmérsékletre legyen kb 6.000-6.500 kelvin körül. Ez ad egy színhelyes képet amiben jobb esetben megfelelő arányban van piros, kék és zöld. Fénycsöveknél szokott lenni egy háromjegyű szám, azokból a 860, 865, 960, 965 a leginkább használatos, főleg a 865. Az első számjegy a fényvisszaadási index ami lehet 80 vagy 90%; a másik kettő meg a színhőmérséklet, például a 65 az 6500 kelvin stb. Még azt megemlíteném ,hogy ha fénycsövet használsz akkor jobb a T5-ös mint T8-as. A T5 újabb és vékonyabb, emiatt némileg koncentráltabb a fénye, jobban érvényesül a vastagabb T8-hoz képest.

A fényerősséget lehet wattt vagy lumennel mérni, előbbit főleg fénycsöveknél használják, utóbbit LED-eknél. Közepes fényerő az kb 0,3-0,5 w/l vagy 20-40 lm/l (watt vagy lumen osztva literrel).

Ha nagyjából ilyesmi értékekben mozog a fényed tulajdonságai akkor egyszerű fajok jó eséllyel megélnek alatta. Vagy legalábbis nem a fény lesz a legnagyobb gondjuk.

Tehát növényeket s lehetőleg szűrőt szerezz be minél hamarabb. HA! a technika többi fele rendben akkor lehet kezdeni játszani tápanyag szintekkel meg miegymással. Vízcserék ne maradjanak el.

Illetve még említeném a szárazföldi növények bevetését. Sok vízszerető faj jól érzi magát ha csak a gyökeres része van vízben (amiről előzőleg letisztítottad a földet); pl: szobai futóka, pletykafélék és hasonlók, monszterák, buzogányvirágok, csokrosinda/ zöldike stb. Kerüld a kimondottan szárazságkedvelő fajokat (kaktuszok, pozsgásak, aloék stb) s akkor jobb eséllyel nem lősz mellé.