Miért utálja sok ember a kereskedőket? Ha nem tetszik neki valaminek az ára akkor miért nem veszi meg máshol?

Miért volna gátlástalan és hamis? Sok terméket vagy csak viszonteladók vásárolhatnak meg a nagykereskedésekben, vagy csak akkora kiszerelésben, amivel egy átlagos felhasználó nem tudna mit kezdeni, vagy még megvenni sem, mert akkora mennyiségben túl drága.

Igazából lehúzós és gátlástalan csak a manipulatív, illetve a monopol helyzetben lévő kereskedő (például a strand egyetlen fagyizója) tud lenni. Náluk sem kötelező vásárolni.

Meg fogsz lepődni: ha nem tetszik valaminek az ára a vevőnek, akkor máshol veszi meg!

Az esetek legnagyobb részében a vásárló nem hülye, ha van máshol jobb áron, akkor elmegy oda.

Vannak kivételek, amikor pl. sürgősen kell valami.

Az ár-érték aránnyal azért elég sokan tisztában vannak, nem véletlen, hogy aki nagyon túlárazza az árut, az tönkremegy.

Itt nyilván nem a luxuscikkekről van szó, bár láttunk már rá nem egy példát, hogy luxusüzlet is tönkrement, pedig a gazdagok kifeizetnek egy pamutpólóért is több százezret, ha van rajta egy jelecske, ami megmutatja másoknak, hogy ő milyen gazdag.

De visszatérve az átlagemberhez: ha az Auchan újságban 900 ft a wc-papír, a Tesco újságban meg 800, akkor elhiheted, hogy sokan már csütörtök reggel ott állnak banyatankkal a bejárat előtt nyitáskor.

A kereskedő nem kell, hogy értéket teremtsen. Nem tudom, ezt honnan veszed. Ő nem művész. Az a dolga, hogy megvegye, vagy legyártassa, és nekünk vevőknek elérhető közelségbe hozza.

Az sem baj, ha ráteszi a saját hasznát, minden normális ember tudja, hogy ez így működik.

Akkor van baj, amikor hülyének nézi a vásárlót, vagy megpróbálja átverni.

Ilyenkor pedig, ha felidegesít a viselkedésével, engedd meg, hogy utáljam, és rossz hírét keltsem, mivel jó eséllyel másokat is megpróbál majd lehúzni.

Ha annyi ezrest kapnék, ahányszor megpróbáltak már átverni...

Én 10 ft-ot is szóvá teszek.

Van, aki szerint ez fillérb.szás, de mások szerint meg úgy nevezik az ilyet: tudatos vásárló. Ha senki nem szól, akkor mitől várjunk változást?

Volt már Coop-ban, hogy más áron ütötte be a túrós bélest, mint amit én láttam. Mondom: nem ennyi volt kiírva! Azt mondja a nő, persze jó bunkón: a gép ennyit hoz, akkor én fizessem ki a különbséget? Mondom engem nem érdekel, de nem fizetek többet, mint ami ki van írva! Húzta a száját, de nagyon jól tudta, hogy igazam van.

Másik, Bodogán ABC: épp árazzák a tejet, olsónak találom, viszek. A pénztáros már látja, hogy ez így nem OK, hátrakiabál: "miért ennyire árazod, ez 100-zal több!". A másik visszakiabál, hogy elnézte, azonnal átárazza. A pénztáros kérdezi, elviszem drágábban? Mondom biztos nem, én annyiért viszem el, amennyi rá van írva. Naná, hogy elhoztam. Ilyenkor nagyon bunkók, én meg egy ilyen után nem megyek többet abba a boltba. Van 100 másik. Nem a kommunizmusban élünk, hogy mindent csak egy helyen lehessen kapni. Eljátszotta velem, elveszített egy vásárlót. Eljátssza még 100 emberrel, elveszít 100 vásárlót.

És miért? Mert törvényt akar szegni. A kereskedelmi törvény egyértelműen fogalmaz, az áru annyiba kerül, ami ki van írva. Nem számít, mit mutat a pénztárgép. Ha 2 ár van kiírva, akkor az olcsóbbat kell figyelembe venni.

Ezt sok kereskedő lesz.rja, át akarja verni a vevőjét. Nehogy már én fizessem meg az ő figyelmetlenségét.

A Sparban még ennél is bunkóbbak voltak, elvitték az akciós polccímkét, hogy ne legyen bizonyítékom, és akkor még nem volt az a telefonnal fotózós dolog. A Spar ügyfélkezelése azóta is csapnivaló, nagyon rossz hírük van.

A Tesco ezzel szemben mindenképp pirospontot érdemel, ők azok, akik nem sz.rakodnak ilyesmivel, egy szó nélkül visszaadják az árát bárminek, még egy 1 évig garanciás, de 11 hónapon át használt szerszámgép helyett is vagy adnak egy újat, vagy visszaadják a pénzt. És megéri nekik, ők csinálják jól.

Hibázni mindenki hibázik, aki dolgozik, így náluk is vettem már olyan ruháskosarat, amiért többet fizettem a kasszánál, mint ami ki volt írva. Mentem is a vevőszolgálatra, elmentek megnézni, persze a rossz tapasztalatok után (nem 2 volt, hanem sokkal több) azt hittem, zsebre teszik a polccímkét, és azt mondják, én néztem el. Már bántam is, hogy nem követtem az eladót. De visszajött, azt mondta, jól láttam, be is vette a rossz árat, de nekem visszaadja a különbözetet.

Egyszer pedig valami miatt írtam nekik, már nem tudom, mi volt az, de megköszönték a jelzést, és adtak ajándékutalványt.

Elhiheted, hogy megtehetném, hogy 20 forinttal többet fizessek a túrósbélesért, vagy 100-zal többet a tejért. Nem is veszem az olcsó, gagyi árukat, remélem nem sznobság, de szeretem magam kényeztetni.

Viszont ha hülyének néznek, azt már nem szeretem, és igenis kiállok az igazamért.

A kereskedő nem teremt értéket? Az nem érték, hogy nem kell a zsömléért a 15 km-re lévő kenyérgyárba menned minden reggel? Vagy az, hogy ha venni akarsz egy kiló krumplit nem kell Budapest belvárosából Nyíregyházára utaznod a krumpliföldre? Esetleg, hogy ha egy új Ford-ot vennél nem kell németországba utaznod a kocsiért?

A kereskedő azt az ÉRTÉKET teremti, hogy ODAVISZI neked egy helyre a termékeket, amik szét vannak szórva a világba. És teszi mindezt sokkal olcsóbban, mintha neked kéne:

- Kinyomozni mi hol van

- Elutazni érte