Munkahelyi stressz, ti hogy kezelitek?
Egy nagy multinál dolgozok Pesten, ahol minden nap elég nagy a pörgés.
Az az érdekes, hogy ha már ott vagyok a munkahelyen, akkor nem stresszelek, ott már csak pusztán idegesítenek bizonyos dolgok, kollégák, helyzetek, pl. hogy annyian vagyunk egy légtérben, stb...
Viszont munkába menés előtt rendszeresen gyomorgörcsöm és hasmenésem van, a legdurvább a hétfő reggel szokott lenni, de az a para, hogy már elkezdődik vasárnap délután.
A fizu elég jó (410nettó), de már ez sem érdekel, azt mondanám, hogy akár már 30%-al kevesebbel is beérném, ha stresszmentes lenne az életem.
Csak én vagyok ilyen szerencsétlen, vagy más is van ilyen helyzetben?
Ha igen, hogy kezelitek, mit csináltok?
válasza: válasza:Hianyszakmak, mint a cnc gepbeallito, programozo. Szinte az osszes szakmunka.
Vagy kimesz mernoknek. Siman meglenne a 3-3500 euro netto.
3-4 honap munka, aztan felmondasz.
Vagy szakacs, pincer szezonalisban. Mondjuk ott 10-14 ora munka.
Olyan helyre kell menni, ahol alljak a szallast.
válasza:Kérdző én a jelnelegi helyzetmből kiindulva inkább irigyellek. Hogy miért?
Az én munkahelyemen, szinte minimális a stressz, aminek ki vagyok téve, az időm nagy részében netezek, olvasgatok vagy alszok. Te ezze lszemben pörögsz, folyamatosan elfoglalt vagy emiatt is vagy stresszes. Nekem elég szar a fizetésem, szinte megalázó, csak akkor éri el a normális szintet, ha szombatonként (legalább 2-3 szombat egy hónapban) bejövök (feltéve, hogy van szombatra műszak kiírva), túlórázok vmennyit és nem megyek táppénzre (jelenléti bónusz miatt).
A kevés pénz miatt nagyon régóta új munkahely után nézelődök, de egyszerűen a kényelem és a nuygalom, ráadásul a mostani munkahelyem közelsége miatt nem tudom rávenni magam, hogy váltsak.
Te könnyebb helyzetben vagy ilyen szempontból, neked egyedül a pénz lehet visszatartó erő. De ahogy írtad kevesebbért is váltanál, ha az nyugodtabb munka lenne.
válasza: válasza: válasza:Nem tudom milyen végzettséged van és abban mik a lehetőségek, de ha ilyen testi tüneteket váltana ki belőlem az, hogy dolgoznom kell menni, valószínű mihamarabb váltanék. Azért multi és multi között is van különbség.
Én most nem multinál dolgozom mérnökként. Van saját irodám, de így is állandó napközben a stressz. Sokfelé kell figyelni és képtelenség mindenhol 100%-ot nyújtani. Meg kell tanulni rangsorolni és ha úgy van elengedni/elnapolni, esetleg megtanulni NEM-et mondani. Mivel a főnököm tudja hogyan végzem a munkámat, ezért azt is tudja, hogyha hozzá fordulok a túl sok munka miatt, amit nem bír el az ágazat, az nem véletlenül van. Logikusan felépített monológgal elmondom, hogy ennyi és ennyi munkánk van és ennyi ember van rá. Képtelenség. Vagy szerzünk még rá erőforrást, vagy újraütemezzük a projekteket. Általában már az újraütemezési javaslat is a fejemben van, mire elé állok és "NEM-et mondok". Így egész jó kis brainstorming szokott kialakulni. Szeretem a konstruktív közös munkát, ami megoldásra törekszik.
Ha valami nagyon bántja a csőrömet, akkor sokat segít az, hogy itthon a párommal megtudom beszélni. Ha konkrétan segíteni nem is tud a megoldásban (más szakterületen dolgozik), már az is számít, hogy van kinek elmondani és ő végig hallgat, megért, támogat. Többségében viszont úgyérzem, hogy a mindennapi stresszt jól tudom kezelni. Ha nagyon felmegy a vérnyomásom, akkor kimegyek és sétálok egy kört az irodaház körül, vagy éppen ahol vagyok. Utána visszamegyek, leülök és csinálom tovább a dolgom.
Sokat számít az is, hogy az adminisztrátorunknak jelezhetem, ha most "ne zavarj" üzemmód van. Többnyire magamra csukom az ajtómat, ebből érti, hogy nem engedhet be senkit, csak ha nagy baj van és akkor is ő jön előre általában, hogy bejöhet-e xy. Ha kinyitom az ajtómat, akkor újra lehetek átjáróház, mint általában.
Node az én munkakörömhöz a nagyfokú stressztűrő képesség hozzá tartozik. Anélkül nem lehet. Nem tudok megírni úgy egy e-mailt napközben, hogy ne csörögne közben legalább kétszer a telefonom, vagy ne esne be valaki az irodába valami roppant fontos információval. Mire leteszem a telefont elfelejtettem mit akartam írni és mire befejezem az e-mailt, azt felejtem el mit ígértem a telefonban. Ha az ember szétcsúszik a sok feladat alatt, akkor vége, nincs értelme erőltetni.
Te úgy tűnik kezdesz teljesen szétcsúszni. Testi tüneteket produkálsz, ami már a legsúlyosabb foka ennek. Két lehetőséged van.
1. Megkeresed a stressz forrásokat és megpróbálsz tenni ellenük. Esetleg a vezetőd bevonásával. Ha fontos munkaerő vagy, akkor tenni fog azért, hogy kényelmesebben érezd magad.
2. Megkeresed a stressz forrásokat, munkahelyet váltasz és már az interjún rákérdezel pl. a munkahelyi légkörre, az irodákra (hol lenne a helyed?). Ha tudod, hogy az openoffice-t nem bírod (én sem bírom), akkor közlöd, hogy sajnos neked emiatt nem vállalható a munkakör. Attól függően, hogy mennyire kellesz nekik, vagy elhelyeznek máshol, vagy elköszöntök egymástól.
Ha értéket képviselsz a munkaerőpiacon, akkor a mai világban TE válogatsz és nem téged választanak ki!!!
34: Amíg csak kívülről látja az ember ezt a multis világot, addig tényleg tűnhet irigylésre méltónak.
Szép, nagy üvegkalitkák, csinos emberek, de ez csak a máz.
Amíg tanultam én is így láttam és minden vágyam volt, hogy egyszer oda tartozzam.
Aztán mikor már benne vagy, nap mint nap belülről érzed az egészet, akkor kezd ez a szép máz lefolyni.
válasza:Kedves kerdezo, nagyon jol latod.
En a azabadsagra szavazok.
Amugy ez az egesz olyan, mint egy uvegkalitka, elhitetik veled, hogy vagy valaki, kozben meg fejostehennek neznek.
Az eleted adod parszazezer ft-ert.
Kegyetlen megy az agymosas.
Az ido a legnagyobb ertek szamomra, meg az egeszseg.
39:
"Amugy ez az egesz olyan, mint egy uvegkalitka, elhitetik veled, hogy vagy valaki, kozben meg fejostehennek neznek.
Az eleted adod parszazezer ft-ert.
Kegyetlen megy az agymosas."
Nem tudok ezzel vitatkozni:)))
Egy igazi mókuskerék az egész, mert nagyon jól ki van számolva, hogy pont annyi pénzt kapsz, amiből egy viszonylag normális életszínvonalat (messze nem luxus!) fenn tudsz tartani, de ahhoz már kevés, hogy egy hosszabb távú anyagi biztonságot kiépíts magadnak, ergo válassz: ha továbbra is legalább ezt az életszínvonalat akarod, akkor maradsz és tovább gyilkoltatod a lelked, vagy elmész, de akkor jóval alább kell adnod az életszínvonaladból.
Valószínűleg a legtöbb emberben (de bennem biztos) ez okozza a belső feszültség egy részét. És erre már csak ráadásként jön a munkakörnyezet embertelensége, személytelensége, a legkülönbözőbb személyiségű emberek elviselése, a vezető felől érkező állandó nyomás, stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!