Ha az állásinterjún közlik, hogy kissé karótnyelt vagy?
Ma voltam egy cégnél 2. fordulón. Az interjú közepe táján közölte az egyik interjúztató, hogy a korosztályomhoz képest sokkal komolyabb vagyok (24 éves vagyok). Megköszöntem, mert én erre büszke vagyok, erre azt mondta, hogy kissé karót nyelt vagyok, majd arról érdeklődött, hogy szoktam-e bulizni járni, esetleg koncertekre.
Szerintetek miért kérdezgetett ilyeneket? Miért baj az, ha valakinek 24 évesen nem a buli áll az élete középpontjában és komolyabb az életfelfogása, mint a korosztályának?
Azért mert ez a generáció a multikörnyeztebe kerül jellemzően és ott szokás a közvetlen hangulat, a tegezés és a fesztelen viselkedés a kollégákkal.
Valószínűleg nem látta rajtad az interjúztató azt a nyitottságot, amivel könynen beilleszkednél egy korodbeli csapatba, így gondot okozhat az együttműködés ezért ez inkább hátrány számodra valamint a leendő csapat számára, nem kezelném bóknak.
Én nagyon kiakadtam volna ezektől a kérdésektől.
Semmi, de semmi közük ahhoz, hogy buliba, koncertekre szoktál-e járni.
Igazából azt sem értem, mi a jelentősége annak, hogy valaki komolyabb vagy vidámabb. Párt keresnek a főnöknek, vagy mi a tököm?
A bulira vonatkozó kérdésnél lehet, hogy visszakérdeztem volna, hogy ez mennyiben kapcsolódik a leendő munkám elvégzéséhez.
Ahol az a felvételi kritérium, hogy együtt szórakozz a kollégáiddal, az a cég annyit is ér.
Nem tudom, ajánlanak-e végül állást neked, de ha nem, egy percig se sajnáld. Én azt mondom: fiatal vagy, előtted az élet, nyalják ki a hátsó feledet az ilyen idióták.
Ha netán állást ajánlanak és elfogadod, legyél fölkészülve arra, hogy fél-egy év múlva nem fogod magad ott jól érezni és újból állást fogsz keresni.
Igazából most a pénz miatt keresek állást, na meg azért, hogy szerezzek gyakorlatot, mert hogy őszinte legyek most végeztem az egyetemen és a fél éves szakmai gyakorlat igen kevés a legtöbb céghez.
Én is sejtem, hogy hosszú távon valószínűleg nem érezném jól magam, de jobb, mint a semmi. Ami nálam még kiverte a biztosítékot az az, hogy arról érdeklődött az egyik, hogy mennyi túlórát vagyok hajlandó bevállalni, esetleg ha a munkaidő 16:30-ig tart és 8-ig benn kell maradni az belefér-e? Szerinte a fiataloknak alázatosnak kell lenni.
A másik dolog, hogy a másik felhívta a figyelmemet rá, hogy a cégnél sok a férfi dolgozó és ha esetleg bókolnának, bepróbálkoznának hogy kezelném őket, majdhogy nem arra kért, hogy játsszuk el a szituációt. Erre közöltem vele, hogy 4 éve párkapcsolatban élek, együtt is lakunk, így egyáltalán nem érdekelnek mások bókjai - előtte kitért arra is, hogy úgy gondolja, hogy a szüleim erősen befolyásolnak a karrierutamban, mert megemlítettem, hogy a családban van egy kontroller és egy könyvelő - ekkor meg ledöbbent, hogy nem is a szüleimmel élek.
Azt hiszem, ugyanúgy vélekedünk erről a cégről, úgyhogy erre nem is pazarolok időt.
Csak egy dolog: ha a túlórára ilyen módon rákérdeznek, akkor olyasmivel próbálnék hárítani, hogy attól függ, milyen gyakran kell, vagy mennyi ideig tart egy ilyen időszak.
Ebben te is hamukázhatsz egy kicsit: ha meg vagy szorulva, azt mondod, amit hallani szeretnének, hogy fölvegyenek; aztán próbaidő után már valamennyire kinyithatod a szádat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!