Miből éljek meg egyetemistaként?

A diákhitel kevesebb mint 3%ot kamatozik! Szóval megvan a válasz.

Amúgy unokatesóm a második évétől molekuláris bionikára és matematikára járt egyszerre, s mellette diákmelózott is. Mondjuk napi 2-3 órát aludt, de túlélte.

Én akkor is a realitás talaján maradnék a helyedben. Most mindenki idejött elmesélni a saját vagy mások kis tündérmeséjét, hogy napi három óra alvással frankón elvégezte az orvosit, de ez egy a csillióból. Ha már reál területen képzeled el az életed, akkor remélem mond neked valamit a valószínűségszámítás. Miért abba kapaszkodsz, ami nagyon kevés embernek sikerült? Még akkor is nehéz elvégezni, ha a szüleid fizetik a kolit, utazást, kaját, mindent, okos és szorgalmas embereket is felőröl, nem csak a hülyék buknak ki.

Ha tényleg egy fityinggel sem tudnak támogatni, akkor menj duális képzésre, szerezz tanulmányi ösztöndíjat meg szoctámot, és akkor már jól elleszel. Annak semmi értelme nincs, hogy két félévet elbénáskodsz az orvosin, testileg és lelkileg is megnyomorítod magadat és egy év múlva újra pályaválasztás előtt állsz.

Nem értem mit okoskodsz, meg demotiválsz. Kellő bíztatással pont ezek a dolgok sikerülnek inkább.

Engem is megpróbált demotiválni a környezetem, pedig én sokkal rosszabb szituációból indultam, mert több év után kellett újraérettségiznem. Gyakorlatilag laggolt az agyam összeadásnál...

Nagyon haragszom azokra akik nem hittek bennem, hanem benyomták, hogy csináljam azt amit eddig, mert az a biztos, meg az való nekem. Qrvára nem igaz! Az való az embernek fiatalon amit megálmodik.

Másrészt az orvosihoz egy valami kell. Egy nagy párnás segg amivel leülsz és tanulsz. Szorgalom. Persze ész is kell, de olyan absztrakciós képesség, ami egy mérnöki diplomához kell, az nem szükséges ide. Szépen előre kiszámolható, hogy X időbefektetéssel Y mennyiségű anatómia vagy élettan tanulható be. Vizuális memória és persze megértés nem ár, de aki megtanulta a kémiát az érettségire, az nem egy hülyegyerek.

Tudom, mert rengeteg orvosis ismerősöm van, rengeteget voltam köztük, orvosis barátnőm is volt. A lakótársam pedig nem egy észlény, mégis úgy ahogy sikerrel végezgeti.

Na most, ha felveszi a diákhitelt, akkor nem lesz semmi probléma a melóval, nem lesznek 3 órás éjszakázások. Egy normál tanrend mellett szépen belerázódik. és hogy mondjak valamit, ha tudod hogy ezt a pénzt NEKED kell visszafizetni, ez a TE HITELED... ez olyan óriási motivációt adhat, ami lehet nem lenne meg, ha anyuci aláteszi a havi 80-at.

Plusz, hogy mondjak valamit, ennek semmi köze a klasszikus valószínűség számításhoz. Nem kib..szott dobókockák vagyunk valváltozóként, sűrűségfüggvénnyel, meg eloszlással.

Ezek olyan komplex folyamatok, hogy ilyen módon le sem írhatóak. Nem mondhatod meg csupán az intelligenciaszintjéről, hogy x%-ban kudarcra van ítélve! A komplex folyamatból ezernyi paramétert nem ismersz.

Ennek a statisztikához van maximum köze, és pont a statisztika mutatja be szépen lépcsőzetesen, hogy mennyi tanulással hányan buknak ki. Ha volna ilyen, szépen megmutatná, hogy az egész orvosi egy kvantitatívan leírható egyenlet. Befektetsz X időt, akkor Y sikerrel fogsz végezni, Z év alatt. Ha viszonylag jó a vizuális memóriád, akkor még tehetsz rá egy könnyítő súlyozást is.

és még annyit mondanék ehhez, hogy ha felveszi a diákhitelt és a szoctámot, pont megoldódik az anyagi para, emiatt egyenlő esélyekkel indul a gazdag orvosgyerekekkel szemben (Sőt még a fent említett saját pénz motiváció is fennáll)

Pont ez a lényeg, hogy nehogymár a rohadt anyagiak álljanak egy ilyen elhatározás útjában. Egyenlő feltételek adottak így két külön társadalmi rétegből származó elme kiegyenlítődik.

#24 Nem demotiválni próbálom, hanem felvillantom azt az oldalt is, amiről mások nem beszéltek. Látom milyen az orvosi, vannak ott tanuló ismerőseim. Láttam milyen az, amikor munka miatt csúsznak emberek az egyetemen. Ez a gyakoribb, erre próbálom felhívni a figyelmet.

Ha diákhitelt vesz fel úgy oké, de úgy emlékszem az elől elzárkózott. Amire a kritikám irányult, az a napi három órás alvás + diákmunka + egyetem. Plusz ha jól emlékszem nem gúnyolódtam, nem manipuláltam, hanem teljesen kézzelfogható dolgokat írtam. Aztán nem minden a szorgalom, van olyan is, hogy lelki alkat meg állóképesség, nem minden ember bír egy fenékkel két lovat megülni.

Ami még a a hozzászólásom megírására késztetett, hogy veled ellentétben rengeteg infantilis, álmodozó hozzászólás is érkezett. A te tanácsod a diákhitellel egy reális terv, de másoknak csak álmokra meg önmegvalósításra futotta. Én ezt a szentimentális világnézetet nem tudom támogatni, és ha kicsit elvonatkoztatsz a saját életedtől akkor beláthatod, hogy az én álláspontomnak is van realitása. Kérlek ne úgy tekints a véleményemre, mintha én is egy lennék azok közül, akik anno téged akartak lebeszélni a terveidről, próbáld meg félretenni az érzelmeidet.

Egyszerű a matek... két változóval számolj.

A mostani munkádat milyen órabérrel csinálod?

Ehhez viszonyítsd annak a lehetőségét, hogy a munka miatt netalántán belecsúszol egy milliós költségtérítéses félévbe.

Vs.

Számold ki az orvosi fizetésedből visszafizetett 3%-os diákhitel mekkora.