Milyen szokas az, hogy palyakezdo fiatalok mondjuk fel ev utan elmennek ilyen tobb hetes (honapos) szabadsagra es utazgatnak meg ilyenek?

továbbá:

lehet, hogy te nem szakadsz meg és mégis elérsz nagy dolgokat, de csak szolok, hogy mások, akiknek nincsenek olyan jo adottságaik, a "nem megszakadással" hatványozottan kevesebbet érnek el, és ha meg is eröltetik magukat, akkor is csak a töredékét annak, amit te.

Én pl 1 év munkaviszony után jutottam el 180nettó fizetésig, miközben több évfolyamtársam az egyetemen ugy végzett, hogy még végzéskor ilyen kérdéseik voltak, hogy "hova kéne menni dolgozni"...

Még azt se tudták, hogy BUDAPESTEN milyen cégek vannak ezen a szakterületen (határozottan nem büfészak).

Aztán gondolom beadták az önéletrajzukat az első google találati oldalán szereplő cégekhez, aztán 1 hónap alatt fel is vették őket ilyen 350 bruttókkal.

És ezek között olyan emberek is akadnak jócskán, akik nem voltak a munka (tanulás) hősei sosem. Csak ugye a buli állandóan. De hát azok mind ilyen pedáns emberek voltak szép külsővel és ebből kifolyólag nagy baráti körrel.

amin én fenn vagyok akadva az az, hogy ezek az emberek MIÉRT gondolják azt, hogy nekik pár honap munka után már jár a pihenő?

ILLETVE

hogy tehetik meg, hogy elmennek ilyen hosszabb szabadságra? Ezek szerint mégsem annyira pótolhatatlan a munkájuk.

én azt hittem, hogy a munkaeröpiac magyarországon az olyna, hogy ha elmész egy napra is betegszabadságra, akkor már vesznek fel a helyedre valakit.

Meg eleve én bennem az a kép él, hogy akinek jó a fizetése pályakezdőként, az egy nonstop pedálgép, aki nem alszik meg semmi, mert állandoan dolgozik. Az sehogy sem jön össze, hogy nagyzolnak.

nem pár napokra mennek el, hanem HETEKRE meg hónapokra!

előző munkahelyemen (állami vállalat) pl. a gyerek alantas pozícióból (karbantartó 3 müszakban) jött fel üzemmérnöknek, aztán 2,5 év munkaviszony (az alantas melójával együtt) után már egy éven belül KÉTSZER is lelépett 1-1 hónapra fizetés nélküli szabadsággal Hollandiába.