Diplomások, akik nem szakmában dolgoztok! Hogyan álltatok fel?

És én, és sokan még így csináltuk végig a 3 évet, sokan pedig még rátesznek 2-őt. De mondjuk ha befejezed ezt a bsc-t akkor msc-re átmehetsz másra, pl. biomérnök, vagy vegyészmérnök (bár erről is mostanság azt hallani hogy nem annyira kelendő). Pénzügyes ismerőseim vannak. Abból elég egy okj-s is mert sokan nem tudnak vele mit kezdeni. Én anno néztem ezt a szakot és már akkor is (4 éve) azt olvastam hogy 5-6 éve mindenki elhelyezkedett vele most már nem, ezért se mentem oda. Mint kiderült ezzel sem könnyebb de hátha. Én amúgy ezzel a "leírom a szakom, sehova sem kell" dologgal megvártam volna legalább a féléves gyakorlatot vagy azt, amíg kimész egy céghez. Ennyi csak, ezen húztam fel magam. Mindenkinek kellemetlen nem a saját szakmájában elhelyezkedni, nehogy azt hidd. De én úgy vagyok vele hogy attól hogy kapok valahol pl. egy irodai munkát még kereshetek olyat aminek köze van a végzettségemhez.

A másik környezetmérnök válaszolónak: Én nem tudom hogy menjél e msc-re de én is levelezőn ezt néztem. Nekem tetszene csak a mérnöki tudásom nem lenne meg. Ismerőseim, akik most végeztek ők mentek. A mai világban már nem lehet tudni mire érdemes hajazni, a gyakorlatra vagy az msc-re :(

Szia Kérdező,

végzettség: magyar + idegennyelv-szakos tanár. Erre való tekintettel párhuzamot nem nagyon látok kettőnk között, de hátha segít amit írok.

Mennyi ideig: 4-5 évig igyekeztem szakmámban maradni. Szeret(t)em amit tanultam – nem azért jártam egyetemre, hogy "legyen már diplomám, mert hülye azért nem vagyok/jó otthon ülni". Egyetem mellett már dolgoztam, egy évet pedig halasztottam, amikor külföldre mentem au-pair-ként nyelvet tanulni. Lehetőségem diploma után viszont nem sok volt az oktatásban elhelyezkedni (különösen a lakhelyemen nem). Folyamatosan pályáztam sulikhoz is, meg irodai és call centeres helyekre, több-kevesebb sikerrel.

7 év alatt a leghosszabb státuszom 1 éves volt (eddig szólt a szerződés és/vagy a támogatottság) és ennyi ideig tartott a leghosszabb szünetem is. Valószínűleg ezt annak is köszönhetem, hogy nem költöztem nyugatabbra diplomaszerzés óta országon belül sem.

Most jó helyen vagyok, szeretem amit csinálok, szakmámtól sincs nagyon messze – bár irodai –, de a szerződésem ismét határozott idejű. Így kénytelen vagyok most is figyelni az álláshirdetéseket.

Hogyan viseli az ember a kudarcot: mindenki nehezen. Kérdés inkább, hogy meddig nyalogatja a sebeit és sajnáltatja magát másokkal, meg hogy levonja-e belőle tanulságot.

Hogyan jutottatok be...:ismeretségre nekem is szükségem volt most, de végül mégsem ezen múlott. Ez területtől is függ. Egy közeli rokonom pl. informatikus hallgató (egyelőre 0 diploma)és a szakmájában sikerrel pályázott meg egy állást – 0 ismerőse volt a cégnél és most többet keres, mint én frissdiplomásként...

Igazi átképzésben nem volt részem, habár valami tanfolyamnak álcázott 3 hónapos időhúzáshoz volt szerencsém a munkaügyi jóvoltából. Végül is megismertem néhány embert, és tanultam valamit, talán egyszer tényleg hasznosítom is.

Saját tapasztalatom: a leghasznosabb időtöltés 2 munka között a nyelvtanulás, kapcsolatépítés (beleértve barátokkal kapcsolatokat nem elhanyagolni) és sport – persze 2-3 hónap kényszerű szabadság után kivédhetetlen kétségbeesés-hullámok bezavarhatnak a napirendbe.

Úgy látom, te olyasmik miatt paráztatod magad előre, amiket még meg sem éltél. Ha tényleg elhivatott vagy és szereted amit csinálsz (vagyis még csak tanulsz csinálni) akkor ne ilyen kérdésekkel gyötörd magad, hanem keress olyanokat, akik a választott szakmában sikerrel helyezkedtek el és őket faggasd a hogyanról. (És szerintem se hagyatkozz egyetlen álláskereső oldal véletlenszerű kínálatára.) Vagy ne kérdezz egyáltalán, csak járd az utadat elhivatottan, és kisebb-nagyobb buktatókkal rájössz, mi való neked.

Ha meg végképp rossz választásnak ítéled meg,tényleg miért tanulod?

A képzelőerő legalább olyan fontos, mint a tudás.

Tűzz ki reális célokat és koncentrálj arra, hogy most mit tehetnél meg annak érdekében, és ne azon agyalj, hogy mi lesz, ha...próbáld meg kreatívan, ha jól értem még a start előtt vagy méterekkel.

#3-as vagyok:

Sok mindenkinek igaza van itt, úgyhogy jó lesz jegyzetelned!

Nem azért írják, hogy gondold át, mert neked rosszat akarnak.

Hiszem, hogy sokkal jobb egy nem álommelót végezni, s rengeteg hobbit, ami érdekel, mint otthon szomorkodni munkanélküliként s árnyékként élni. (mert a munkanélküliség annyira letaglózza az embert, hogy emlékszem, féltem kimenni az utcára, nehogy szembejöjjön egy ismerős és megkérdezze, mi újság? még mindig munkát keresel? - mondjuk ez egy kis faluban volt, városban nyilván nem ennyire brutális)

Még nem végeztél a sulival, tehát időben ébredtél fel. Bár annak idején én is időben ébredtem volna fel!

Most még tudsz nézelődni, keresni a helyed, alakítani az életed, hogy olyan legyen, amilyen szeretnéd. De ehhez tenned is kell, nem elég csak elméletben kombinálni.

Én azt mondom, hogy most már ne válts szakmát, főleg, hogy nem is tudnád megmondani, hogy mire szeretnél váltani.

Keress alapítványt, pályázatokat, amikor kikerülsz gyakorlatra, lássák, hogy akarod/tudod/szeretnéd azt csinálni, s akkor talán felajánlják, hogy maradj.

Nálunk így ragadt ott a cégnél egy gyerek, aki semmit sem tud(elvileg villamosmérnöknek tanul, de még el sem végezte, mégis naponta eltölti a 8 órácskáját és hazamegy).

Sok sikert és tessék cselekedni!