Van itt olyan aki nem szereti a munkáját vagy a munkahelyét? Ha igen, mi az oka?
Nekem a jelenlegi munkahelyemmel kapcsolatban vegyesek az érzéseim. Azt viszont kijelenthetem, hogy ha időközben valami fénysugár felvillanna, s tudom, hogy jobb körülménye közé kerülnék, jobb fizetésért (legyen az akár 500 forinttal több), vagy csak ne kelljen utaznom... akkor gondolkodás nélkül itt hagynám.
Igen. Öt betűs név: Tesco.
Nekem különösebb gondjaim nincsenek a kollégákkal. A megyében több áruház van, én a kisebbikbe kerültem. Sokan azt mondják a nagyobbal rosszabbul jártam volna, mert nagyobb a forgalom, nagyobb elvárás...
Amióta itt dolgozok azóta kialakult némi emberundorom. Mint ahogyan az egyik válaszoló írta nekem is a vásárlókkal van a problémám. Beképzeltek, tudatlanok, ápolatlanok. Mint dolgozó visszaszólni nem lehet. Vagyis lehet, csak akkor elő kerül a panaszkönyv, utána pedig további következmények. Rajtunk vezetik le a mérgüket, vagy a tudatlanságuknak isszuk meg a levét. Olyanok, mint a birkák. Előfordult már olyan, hogy pakoltam, s simán elfingották magukat mellettem, s még örülhettem, hogy nem a fejemre sz*rtak. De már rúgtak belém is, meg löktek már fel.
Igen, sajnos nálam is ez a helyzet. Pedig szívesebben dolgoznék olyan helyen, ahol nem csak megbecsülnek, de tisztelnek is. És nem mondhatom, hogy hülyék csak Tesco-ba járnak, mert máshol is futottam már ilyennek össze bár akkor vásárlóként.
Volt olyan eset, hogy az egyik tévét akart venni, és mondta adjak már neki mérőszalagot, mert meg akarja mérni befér-e a szekrénybe. Én közöltem vele, hogy nekem nincs, de a barkács osztályról tud hozni egyet. Elmondtam és mentem tovább a dolgomra. Visszafele megállított és mondta, ő ott hagyja a mérőszalagot a tévé mellett, hogy más is tudjon mérni, ha úgy adódik. Én udvariasan közöltem, hogy az a termék eladó, tehát a helyére kell visszatenni, s én pedig nem hagyhatom ott, mert azért szólni fognak nekem. Erre pökhendien beválaszol: "mindenki viselje a következményeit, amit vállalt" Nagy önuralom kellett, hogy ne szóljak vissza, hogy "szeretnék jobb munkát, jobb fizetésért, megbecsülésért, de éhen halni nem akarok, s ennél jobb nincs!"
De olyan is előfordult, hogy egyik húzta, másik kettő tolta a majd egy tonnás raklapot melyen virágföld volt. Jött a vásárló és szó szerint a képébe nyomta az újságot a raklapot húzó kollégámnak, aki majdnem vágódott egy hátast. Mindezek mellett akadt olyan is, mikor kolléganőm pakolt az alsó polcra és teljes erőből nekitolták a bevásárló kocsit. Olyan esetekről nem is beszélve, mikor keresztbe állítja a kosarát, hogy úgy kell rászólni álljon már odébb, vagy amikor épp pakolsz és majd fellök...
Persze akadnak vicces dolgok is, mikor odanyomja eléd a Lidl-ös, meg a Penny-s újságot, hogy milyen felháborító, hogy meghirdetjük az akciós sajtot és nincs, vagy az, amikor a görkorcsolyákat keresi, és közben meg ott áll mellette. Meg amikor épp dolgozok, s megkérdezi, hogy én ott dolgozok-e, miközben az öltözékemen csak hatszor szerepel a Tesco felirat...
Ez most a vásárlók szapulása rovat? Mert akkor én vásárlóként ennél jóval hosszabb listában tudnám sorolni a Tescós dolgozók hozzáállását...meg egyáltalán azt a mentalitást, ahogy h.lyére veszik ott az embereket. Csoda, ha eldurran egyesek agya?
Én már vagy 2 éve nem is megyek Tescoba, ugyanis nálam is kiverték a biztosítékot. (pl. kisgyerekemmel állok a polcnál és válogatok, amikor az árufeltöltő a 4 évesemre bunkón rászól, hogy "mennyé má arrébb", vagy látom, amint a földre esett pékárut simán visszadobják a kosárba...
Érdekes viszont, hogy az Aldiban pl. csak olyanokkal találkozom, akikből legalább két egyetemi diplomát kinéznék...
16
Nem tudom, mire vagy ennyire felháborodva. Abban igazad van, hogy nem szépen jártak el veletek szemben, nade egy ott dolgozónak nem egyszer-egyszer, hanem naponta, többször kell a bunkóságot tűrnie. Elhiheted, hogy ezer és egy ilyen után nincs kedve már senkivel jópofizni, mert ha próbált is, görénységet kapott cserébe. Fordítva te nem így lennél?
Egyébként a kérdés az, szereted-e vagy nem a munkahelyed, és miért, én kérek helyette elnézést, hogy olyan helyen dolgozik, ahol vásárlókkal találkozik. Nem önmagáért, hanem azért, mert én is dolgoztam ilyen helyen, engem is állítottak szőnyeg szélére azért, mert egy pénzes kurv@t épp nem dugott meg előző este a férje, vagy más esetben a pasi nem mászhatott rá a nőre, és rajtam tombolták ki magukat, tehát hangsúlyozom, semmi olyan nem volt, amiért panaszkönyvet kellett volna kérni. Az egyiknek pl. az volt a baja, hogy nem a kezébe adtam a visszajárót, hanem letettem. A biztonsági főnökkel és az osztályvezetővel jött vissza, hogy én ODAB@SZTAM A PÉNZÉT a kassza mellé. Szóval... na mindegy, van itt is ott is hiba időnként, de csak képzeld magad a másik helyébe. Én el tudom képzelni, neked hogy esett, ahogy a gyerekedhez szóltak, biztos én is felháborodtam volna.
De ha már itt tartunk, a te válaszod abszolút nem vág a témába.
Nem. Ez nem a vásárlók szapulása rovat.
És igen, vannak bunkó kollégák is. De ahogyan az előző is írta, ha ilyen helyen dolgozol, s sokszor kapod ezt egy idő után belefásulsz, s bizony te is olyan leszel, mint a vásárlók. És hidd el, hogy türelmed nagyon felemésztik.
Sokszor érzem azt, hogy egyes vásárlók után úgy megzuhanok mentálisan, hogy csoda, ha nem kezdek el azonnal fotoszintetizálni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!