Öngyilkosság befejezni egy büfészakot?
Leginkább azért nem felvételiznék újra, mert a családi béke megér annyit, hogy ezt befejezzem.
Másrészt egy iciripiciri remény van bennem.
Úgy gondolom, hogy ha lediplomáztam, akkor rögtön a diplomámat letagadva vállalok valami betanított melót, és közben levelezőin elvégzek egy jobb szakot, vagy akár OKJ-t vagy bármit.
Tudom, szenteste napján ilyenekkel foglalkozni... De ezzel a gondolattal kelek és fekszem, és most nem gondoltam rá, de a kedves rádiócsatorna eszembe juttatta...
600.000-et írtál.
Melyik országban mosogatsz, hogy ennyit kapsz? :P
"Igen, pont ez a problémám, hogy sok helyen viszont hátrány a diploma."
Nézd, úgy fogd fel, hogy ha hátrány valahol, azt bármikor letagadhatod, viszont ha valahol előny a felsőfokú végzettség, azt nem tudsz fél perc alatt rittyenteni, ha egyszer nincs.
Hátrányod csak abból származik, hogy legfeljebb 1 diploma lehet ingyenes, és azt a lehetőséget eljátszod ezzel a képzéssel, ha később mást akarsz csinálni.
Egyébként szerintem tanulás mellett sokkal egyszerűbb mást is tanulni, mint munka mellett tanulni. Sok szakon úgy van, hogy egyszerűen bejelented a tanulmányi osztályon, hogy a tanulmányaid mellett munkát végzel, és akkor kaphatsz egyéni tanulmányi rendet. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan sem kell bejárnod az előadásokra, csak vizsgázni, a szemináriumi tanárokkal meg megbeszéled egyénileg, hogy hogyan tudnád teljesíteni így a félévet (jellemzően egy dolgozatot kell írni). Nem kértek semmit, hogy mutassak be munkaszerződést vagy bármit, egyszerűen csak leírtam a kérelmet a TO-nak, hogy azért szeretném kérni, mert a félév alatt munkát szeretnék vállalni). És megadták, minden további nélkül.
Én ezt csináltam (igaz, én jogász lettem, és hát ott nem jellemzőek a gyakorlati foglalkozások, csak az érdekli őket év végén, hogy tudod az anyagot vagy nem, az tökmindegy, hogy hogyan sajátítottad el), az így kapott szabadidődben meg azt csinálsz, amit akarsz. Akár tanulhatsz is OKJ-t, nem kell azzal elszámolni, hogy mit csináltál, legalábbis nálunk nem kellett. Megadták a félévre, aztán annyi, nem kellett bejárni.
"Én féltem váltani, és ide jutottam, úgy hogy ha lehet,akkor kerüld el az én helyzetem"
Miért?
Szerintem téged sok magyarországi munkavállaló irigyelhet, főleg azok, akik havi 200(!) euróért güriznek naponta a gyárban (magyar minimálbér), hétvégén is, meg ünnepnapokon is, akár heti több 12 órázást vállalva. Semmi plusz juttatás mellett.
Aztán persze lehet, hogy ha elvégzi a nem büfészakot, a végén így is oda jut mint te, mert nem tud munkát találni.
Aztán még lehet, hogy így is magasabb lesz a fizetése, mint itthon a szakmájában.
Jó, oké, a lakhatás biztos, hogy jóval drágább, mint itthon, de egyébként az egyéb költségek meg - röhej, de - alacsonyabbak.
Könnyen lehet, hogy jobban jár, ha külföldön mosogat vagy pincérkedik, mint ebben a szétcseszett országban. Én is gondolkoztam rajta, hogy ezt teszem, de hát ide köt minden, és itt normális munkát tudok végezni, igaz, fele annyiból, mint kint mosogatással.
De én megélek így is valahogy, itt van lakásom, itt van életem, úgyhogy maradok itt, akkor is, ha kint kicsivel többet tudnék félretenni aljamunkával.
Értem én, én csak azt mondom, hogy itthon ennél sokkal több ember vegetál az itthoni minimálbérért (200 euró) valamilyen gyár futószalagjánál, mert vagy 8 általánosa van, vagy érettségije, nyelvtudása semmi (vagyis külföldön azt se értené meg, hogy mit akarnak tőle), így SEMMI más lehetősége nincs arra, mint hogy ezt az életet élje.
Akkor is, ha belehal.
Volt ilyenről is híradás pár éve, lásd:
És ez se érdekel senkit.
Illetve, ha te vagy az, akivel ez történik, akkor valószínűleg érdekel, de nem tudsz csinálni ellene semmit.
Én azt mondom, hogy minél magasabb végzettséged és nyelvtudásod van (=nem tudnak holnaptól bárki mással helyettesíteni, aki épp sorba áll a gyár kapujánál állásért), annál nagyobb esélyed van arra, hogy ne minimálbérért kelljen gürcölnöd aljamunkákat.
És persze, ha minden kötél szakad, akkor akár külföldön is kaphatsz munkát a hazainál sokkal jobb fizetésért.
Mert itthon bizony az ilyen, vagy ehhez közeli helyzet nem ritka, és sok százezer ember vegetál így.
Ha még csak elsőéves vagy, és nem akarod ezt csinálni, akkor ne folytasd.
Én hasonló helyzetben vagyok, családi nyomásra kezdtem el a jelenlegi szakomat, már félidőben láttam, hogy rossz ötlet volt, de akkor már mindenki nyomott, hogy fejezzem be. De motiváció híján iszonyú nyögvenyelős, egy évet már csúsztam is, mert egyszerűen nem bírom tanulni, mert nem érdekel, nem érdekel, nem érdekel.
Most kaptam egy tök jó álláslehetőséget, ahol tanulhatok is, és a napokban döntöttem el, hogy váltok, hagyom a fenébe az egyetemet. Legalábbis egyelőre, inkább kitanulom azt a szakmát. A bolognai rendszer nagy előnye, hogy bármikor befejezhetem a tanulmányaim, egy-két év múlva, vagy ha netán majd unatkoznék a gyerekkel itthon.
Ha tényleg nem akarod csinálni, vállald a konfrontációt és ne csináld. Már csak azért se, mert így ha netán egy év múlva rájössz, hogy te mindenáron állatorvos akarsz lenni, még államin el tudod végezni, ami nagyon nem mindegy! Ne az elpazarolt félévek tegyenek keresztbe később az álmaid megvalósításának.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!