Én úgy gondolom, hogy Magyarországon nagyon könnyű munkát találni, csak sokan nem akarnak dolgozni, és kitalálták, hogy nincs munka. Ti is így gondoljátok?

Teljesen mindegy, hogy diplomád van, vagy szakmunkás bizonyítványod. Ha kiváló és nehezen pótolható vagy a saját területeden, akkor így is - úgy is kapsz munkát és törekedni fog a munkáltatód, hogy megtartson. Legyél akár asztalos, akár programozó, akár cukrász, akár agármérnök. Egy a fontos: legyél kimagaslóan jó!

Persze akinek nincs igénye a kihívásra, az nyilván beéri téglahordással meg egyéb, semmilyen végzettséget nem igénylő munkával, de ez adja a dolog szépségét: ezek az emberek a legkönnyebben találnak munkát, alkalmasak is az adott feladatra, így a kérdezőnek a saját szintjén igaza van. Az már egy másik dolog, hogy nem mindenkit elégít ki a napi 8-12 óra gondolkozást és odaadást nem igénylő fizikai munka, és ez nem azért van, mert ezek az emberek lusták. Ezt a kérdező nem értheti...

Csak azért írok, mert ha már végigolvastam gondoltam beszállok a csatába! :D Én a kérdező pártját fogom! Nagyon jól látod a dolgokat és ehhez még diploma sem kell. :D

Bár annyit hozzátennék, hogy szerintem a pasiknak könnyebb munkát találni, engem lány létemre nem vennének fel pl. az annyit emlegetett téglapakolásra. Nem is értem miért is nézik le a szakmunkásokat vagy 8 általánossal rendelkezőket! Gondolkodjatok már! Ki a fene fogja megsütni a kenyeret, áramot, vizet biztosítani nektek, ha ők nincsenek??? Majd pont ti diplomát lobogtatva a kézben? És arról még nem hallottatok, hogy kétkezi munkával lehet, hogy 100ezer ft felett keres valaki?? Mert akkor burokban éltek nagyon.

Az egyik ismerősöm, lány és anyja. Csak gyest kap, párja keveset keres és ő kijelentette, hogy nem hajlandó 70ezerért megszakadni sehol sem, inkább nem dolgozik! Amúgy fodrász a szakmája. Szóval az emberek ilyen hozzáállásával tuti nem jutnak semmire, nem hogy munkát találjanak!!

A "4 gyerekkel" dologgal kapcsolatban meg csak annyit, hogy én még régen sem vállaltam volna 2 gyereknél többet, nem hogy 4-et. Persze ez mindenki szíve joga, csak akkor már ne a gyerekek legyenek a kifogások (ingyen étkezés, ingyen tankönyv, kinőtt ruha a nagyobbaktól--->mindent meg lehet oldani, ha akarod).

Végül, én sem vágytam gyárban dolgozni, de ha más nincs miért ne? Egyébként felsőfokú végzettségem van.

Mindenki a saját szintjén nyomorog!!! Aki megszokta, hogy havi 200ezret költhet hülyeségekre is, annak furcsa és érthetetlen 100ezerből megélni vagy kevesebből!

Én is végigolvastam a hozzászólásokat.

Csak annyit fűznék hozzá, hogy nem kell általánosítani...

Én diplomás vagyok, de dolgozni szeretnék (és jelenleg is dolgozok) ezért elvállalok mindent ha lehetőséget adnak rá.

Egyébként kedves kérdező, ha egy vidéki városban élnél, nem hiszem hogy olyan nagyon hepajkodnál...

Az egy dolog hogy Budapesten könnyű/könnyebb munkát találni, de vidéken nagyon rossz a helyzet.

Én korábban egy vidéki megyeszékhelyen(!) éltem, hiába böngésztem az újságokat, az állásoldalakat. Nemhogy munka nem volt, de még álláshirdetés sem!!!

Érted? Nem volt lehetőség jelentkezni sem! Nemhogy arra hogy felvegyenek... Ha meg találtam egy hirdetést, jelentkeztem, vagy vissza se szóltak, vagy ha esetleg behívtak interjúra mást választottak...

Pályakezdőként nagyon nehéz volt elhelyezkedni, hogy egy álláshelyre 400-500(!!!) jelentkező akadt...

Sajnos sok az eszkimó, kevés a fóka...