Miért utálja mindenki a főnökét?

Én se utáltam mindegyiket, volt, akit kifejezetten kedveltem - egy nagyon kedves, közvetlen nő volt, aki megbízott bennem és hagyott önállóan dolgozni.

Ha valamelyik főnökömet nem csíptem,az azért volt, ha pl. tegeződött, felszínesen haverkodott, közben meg szemétkedett, és lekezelő volt, ahol tudott - illetve ha felesleges nyűgöket akasztott rám, ingyenesen persze (értekezleteken ücsörgés, amikor órabérben voltam, meg ilyenek...)

mert nagyon keményen fogják a legtöbb helyen az alkalmazottakat, de ez érthető

ha nem ostorozzák az embert, hajlamosak egy idő után ellustulni (tisztelet a kivételnek)

Embere válogatja. Láttam kultúrált, rendes és korrekt főnököket, de volt dolgom olyannal is, aki mindig azzal indított és tartott mindenkit sakkban, hogy minden ötödik mondata az volt, hogy ki lesz rúgva, sorban állnak az emberek a munkáért. Egyszer meg visszaszóltam neki, hogy: hja persze olyanok is. Kezdhetik előlről a betanítást na meg annyi ember van, hogy összeszalad az egész főnökség ha valaki el akar menni, mert bizalmi állásra ennyi fizetésért mindenki körberöhögi őket.

Nem szólt semmit csak pofákat vágott. A legutolsó főnökömet meg öt év alatt jó ha négyszer láttam. Ez se rossz. Csak telefonon beszéltünk, amikor szabit kellett kérnem de mindig korrekt volt és rendes, de állítólag marhára hangulatember volt ő is hamar kivágta az embert ha ballábbal kelt.

Mert összehozza az ott dolgozókat

(van miről beszélni, ráadásul egy közösen utált személy kibeszélésénél semmi sem jobb, ez kb olyan mintha tréningre küldenék az embereket, bár ez ingyenes)