Ha mindenki munkája egyformán fontos, akkor egy takarítónő miért nem keres annyit, mint egy mérnök?

Nem mindenkinek a munkája egyformán fontos (nem is értem miből gondoltad, hogy egyformmán fontosak), és nem is a fontosság alapján vannak díjazva.

A fizetés mértéke a kereslet/kínálattól függ.

Az a munkakör amiket könnyebb betölteni arra többen tudnak jelentkezni, ezért kevesebb fizetéssel jár. A specifikusabb munkakör, amire komolyabb piaci igény van vagy amit nem szívesen vállalnak el több fizetéssel jár.

Egyébként van olyan takarítónő, aki többet keres mint egy rosszul fizetett mérnök.

Na, pont mai téma! Ma tettem szóvá a Lakásszövetkezetben:

Irodavezetőként (felsőfokú végzettséggel, nyelvvizsgával) a bruttó fizetésem 78.000 Ft (nettó 63-64 ezer)a házmester fizetése (most jött a tájékoztatás a tulajdonosoknak) 91 ezer valamennyi + mivel ő takarít, ezért a takarítás díja is, amit külön nem írtak le, hogy mennyi + béren kívüli juttatás a házmesteri lakás, ahol a rezsit is állják neki. Most mit mondjak? HÁZMESTER + TAKARÍTÓNŐ AKAROK LENNI!!! Mellesleg 8 általánossal rendelkezik és olyan kosz van a pincefolyosón, hogy le is fényképeztem.... Úgyhogy mondhatom, hogy nem beosztásfüggő és nem végzettségfüggő a fizetés.

Ma mindenkinek van lehetősége, még akkor is, ha a szülei nem biztosítják. Nekem segítenek, de csak részben, a nagyobb részét a megélhetésemnek magam állom, egyetem mellett ugyanis lehet dolgozni.

A sógoromat egyáltalán nem tudják segíteni, ő érettségi után egy évet dolgozott, gyűjtött némi tőkét, és abból ment egyetemre. Nem kell a szülőkre mutogatni, egy felnőtt ember megteremti magának a lehetőséget - ha akarja.

Azzal sem értek egyet, hogy mindenkinek a munkája egyformán fontos, ez valami szocialista maradványcsökevény. Általában azok keresnek jól, akik sok évet fektettek bele a tanulásba. Vagy vállalkozóként rengeteget dolgoznak.

Elég sok takarítónővel találkoztam már munka közben, például a kollégiumban takarítottak. A folyosók végén volt a dohányzó, nem viccelek, minden emelet felmosása után megálltak, elszívtak egy-két cigit ér trécseltek. Egy folyosó felmosása egyébként kb. 5 perc alatt megvolt, kis kollégiumról lévén szó. Hat emelet kitakarításához egy egész délelőtt kellett két takarítónőnek. Erre minek fizessen bárki többet?

A munkahelyemen viszont korrekt a takarítónő, igaz hogy fix bére van, függetlenül attól, mennyi idő alatt végzi el a munkát. Iparkodik is, így közel kétezres órabért tudhat magának, ami szerintem nem olyan rossz.

Na meg a másik: egy mérnököt berakhatsz a takarítónő helyére, pár napon belül kifogástalanul fogja végezni a munkáját. Visszafelé ez nem egészen igaz :)

Nem a sógornőm, hanem a sógorom. És nem otthon lakott, hanem velünk albérletben. Igaz, olcsón, mert négyen költöztünk össze egy 35 nm-es kis lakásba, annak a bérleti díja, rezsije egy főre így nyilván alacsony.

A 20 évvel ezelőtti viszonyokról nincs tapasztalatom. De azt tudom, hogy anyám, aki a nyolcvanas években volt egyetemista, sokszor megdöbben, amikor kiszámoljuk neki, miért nincs pénzünk sosem semmire. Neki mindig volt munkája, és pénze is a megélhetésre. Nem úgy kellett vadászni a diákmunkát, mint most, hiszen mindenkinek volt munkahelye, hogy ne legyen kmk, ezért csak a diákok értek rá alkalmi munkákat vállalni. És mivel diák akkor még kevés volt, busásan megfizették őket. Egy ügyes egyetemista néhány nap munkával többet keresett, mint az apja, és jellemző volt, hogy ők támogatták a szüleiket.

Persze nem túl kellemes munkákról van szó, hanem mondjuk csirketelepen pakolták ezerszám a csirkéket térdig kakiban, viszont egy éjszaka alatt megkerestek 2 ezret akkor, amikor az apja egy hónapra kapott 3-at.

Mindent összevetve azt hiszem, és ebben ő is megerősít, hogy régebben sokkal könnyebben megoldhatta bárki az egyetemre járást. Ma egy ilyen csirketelepes jellegű munkáért egy diák örülhet, ha 400 Ft-ot megkap egy órára, és ha lehúz 12 órát, az még mindig nincs 5 ezer Ft - arányaiban ez meg sem közelíti az általa felvázoltakat.