Ha mindenki munkája egyformán fontos, akkor egy takarítónő miért nem keres annyit, mint egy mérnök?

Abszolut rosszul közelíted meg a helyzetet...

Aki értelmes és szorgalmas az bekerül államilag támogatott egyetemre ma is. Ki ne találd, hogy a középiskolában sincs lehetőség tanulni mert akkor földhöz verem magam. Aki napi 2 órát tud tanulásra szánni a középiskolában az nyelvvizsgával és 2 emelt szintű érettségivel vághat bele egy államilag támogatott egyetembe. Tandíj nyista, aki rászoruló annak a koli van, hogy ingyenes de legtöbbször aprópénz. Emellett simán vállalhat másodállást, mert az egyetemet egy évben 2x2 hétig húzós, amúgy 1-2 nagyon durva szakot elfelejtve laza.

És minnél régebbre mész vissza az időben annál könnyebb volt mindezt véghezvinni. A 70-80-as években MINDEN egyetem ingyen volt és volt is LEHETŐSÉG dolgozni mellette. A reálbérérték (ha mond ez valamit) akkor jóval magasabb volt, mint most. Egy egyetemista aki koleszban lakott (ingyen) főiskola mellett röhögve összeszedett annyi pénzt, hogy még haza is tudott küldeni belőle.

Úgyhogy aki akar tanulni annak minden lehetősége megvan rá. A baj azokkal van, akik nem is akarnak, aztán hőbörögnek, hogy miért kell 60300 forintért dolgoznia.

Amúgy az baromság, hogy mindenki munkája egyformán fontos. Egyáltalán nem. Van, aki pótolható könnyedén (akinek nincs képzettsége) és van, aki nehezen (aki magasan képzett) ill. van, aki nem is pótolhat (aki speciális módon képzett). A fizetés nyilván ilyen arányban nő, hiszen ha én tudom, hogy nélkülem összedől a vállalat akkor annyi fizut kérek amennyit nem szégyellek. A takarítónő nem kérhet annyit, mert van helyette 100 másik jelentkező.

Az ismerősöd nagyon bután csinálta. Államilag támogatott nappali képzésre kell járni. Így a suli költsége effektíve 0. Ha nincs pénze, akkor kollégiumba kell költözni, ez ma kb. havi 10 ezer. Sok egyetemen van ingyenes nyelvi képzés, de azt is megteheti, hogy beül a nyelvszakos kezdő előadásokra és ott tanul, szintén ingyen.

Bőven kivitelezhető a dolog, tudom mert csinálom.

A tandíj a legtöbb iskolában egyébként ma van 150 ezer körül, de megint csak fenntartom, hogy ha nincs pénze az embernek, akkor tanuljon. A 150 ezres nyelvvizsga meg tuti hazugság, én öt éve csináltam, 17 ezerért. Egyébként különtanárhoz sem jártam, amikor akartam, a szüleim közölték, hogy arra nincs pénz, tanuljam meg a suliban az anyagot, elég lesz az. És tényleg elég volt.

Ma kb. havi 40 ezerből megél egy egyetemista. 10 a koli, a maradék 30ból ki lehet jönni egy hónapban. Ha nagyon rosszul áll, akkor kap szociális támogatást, ennek az összege ilyen esetben havi 10-20 ezer. Ha jól tanul, egy további 10 ezret össze lehet szedni ösztöndíjból. Ez már majdnem fedezi a havi költségeket, minimális munkát kell csak mellette vállalni.

Csak azt nem értem, mi a csudának meg levelezőre olyan, akinek nincs pénze...

22e konkrétan 1999-ben volt a minimálbér.

De az ismerősöd akkor is elcseszett módon csinálta, mert:

- Az iskolában kéne nyelvet tanulni, nem magántanárnál. 0 ft persze aki angol órán alszik középiskolában....

- 1999-ben azt nem tudom, hogy volt-e már diákhitel, de állami hely sokkal több volt, mint ma és még ma is be lehet kerülni relatíve könnyen ha normálisan készül az ember

- szociális támogatás is volt egy csomó '99-ben.

Az ismerősöd csak kifogásokat keres, hogy ő miért nem... Azért nem, mert nem akart eléggé. És ma gondolom ezért keres 60600 forintot 400.000 helyett.

Gyári munka és gyári munka között is van óriási különbség. Van aki 4 műszakban dolgozik és veszélyes, rákkeltő anyagokkal (vegyipar). Alig érik el a nyugdíjkorhatárt és nettó 170 ezerért dolgoznak.

Egyébként ismét írom (én vagyok aki a Lakásszövetkezetet írta) hogy a végzettség és a bér nem mindenhol van összhangban. Írtam, hogy felsőfokú végzettségem és nyelvvizsgám van bruttó és bruttó 78ezer a bérem. Abban igazat adok, hogy aki akar, az tud is tanulni, a módját megtalálja.