Nem vállaltam el a közmunkát, most mihez kezdjek?

Elmondhatnád, mégis milyen munkát ajánlottak, mert eddig én csak egy igazán megalázó munkáról tudok, ez pedig a pornózás. Ilyet ajánlottak volna?

NB szerintem az utcaseprés például nem megalázó. A házunk előtt is rendszeresen lesöpröm a járdát, és egy fillért nem kapok érte.

Ezt is tanulságos végigolvasni.

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__155..

Nálunk Miskolcon pl. az volt tavaly a közmunka, hogy a számozott utcákba kellett menni ( aki itt él tudja milyen hely...)szemetet szedni, kitakarítani a házak udvarát, patakpartot.

Aki nem miskolci annak elárulom, ez egy cigánygettó, még nappal is veszélyes itt végigmenni, nem egy rablás volt már itt.

Aki érettségit, szakmát, netán diplomát szerzett bizony nem csak azért nem megy el, mert degradál neki a munka.

De ilyen emberek közt dolgozni...kicsinálnak a nap végére, ráadásul nem az én szégyenem, hogy nem találok munkát, hisz aktívan keresek, erre azt mondom, hogy engem aláznak meg az ilyen ajánlatokkal.

Persze ezt is meg kell csinálni valakinek, de erre ott lenne a sok ezer segélyből vígan éldegélő cigány.

"Na ez volt eddig a legkorrektebb hozzászólás!"

Akkor ezek szerint igazából te nem is választ vártál a "mihez kezdjek" kérdésedre, hanem csak együttérző sorokat akartál olvasni. Így van? Vagy mi másért tartod ezt a válasz nélküli szimpátia-kinyilvánítást a legkorrektebbnek?

Nem szimpátiakinyilvánítás volt, hanem válaszoltam, elmondtam én is a véleményem.

Szerintem a kérdező sem azért jött, hogy vállba veregessük "Jól van öreg, jól tetted!"

De senki ne mondja nekem, hogy egy értelmes, iskolázott embernek ott a helye az utcán a 8 általánost végzettek közt ( ha elvégezték egyáltalán...).

Én sokáig vaciláltam, aztán végzettség ide, vagy oda, már takarítónői állást is megpályáztam, persze nem vettek fel, mert az önéletrajzban "bevallottam" az iskoláim és túlképzett voltam.

De emberi méltóság is létezik és egész más egy zárt irodaházban, társasházban lépcsőt mosni, mint az utcán szedni a cigarettacsikket és még ki tudja mit.

Nem vet fel a pénz, most bérpótló juttatásból élek, csak a férjem keresetére számíthatunk, de ez úgy gondolom nem az én szégyenem.

Hisz évekig tanultam, munkám elvesztése óta napi szinten böngészem az állásokat, küldök leveleket, telefonálgatok és semmi.

Szerintem jogosan várom, hogy legyen egy igazi munkám, nem pedig kiküldjenek közszemlére, megalázkodni, mint egy közönséges munkakerülőt, hisz mindenki tudja, hogy a közmunkára általában kiket küldenek.

Én szégyellem magam amiért nem kapok állandó, tisztességes munkát amiből meg tudunk élni, én érzem egyre inkább csökkent értékűnek magam, hogy míg a párom keményen dolgozik, addig én "csak" a házimunkát végzem.

Ja, és a poén, hogy emiatt még gyermeket sem tudtunk eddig vállalni, hisz örülünk, ha magunk megélünk.

Sebaj, szaporodik helyettünk a sok cigány.

Gratulálok ennek az országnak!

Előzőnek!

Teljesen egyetértek veled.

Fent már írtam egy linket, tényleg érdemes elolvasni, a vége felé az is kiderül, hogy kik dolgoznak köztisztviselőként olyan hivatalokban, ahol megalázó közmunkára akarnak küldeni náluknál sokkal tanultabb embereket. Még mindig a retye-rutyáknak adnak jól fizető állami állásokat. Ők kerülnek sok-sok pénzébe az államnak, nem a segélyezettek, akik pár tízezer forintból próbálnak túlélni.

Annyit fűznék hozzá,hogy én is szégyellem, hogy munkanélküli vagyok. Nem szívesen járok vásárolni sem, mert nem is nagyon van miből és nem akarok beszélgetni senkivel, mert mi a téma:"és hol dolgozol?".

Ellátás nélkül vagyok, 1000 ft-on múlt a BPJ, egy kamu válásnak nem vagyok hajlandó kitenni a gyerekeimet, és a férjemet is szeretem. A munkaügy is csak a segélyeseknek ajánlgat nagy ritkán munkát, de minket mindenki magasról le... Hetente hordom az önéletrajzokat, de ezek szerint hiába.