Ki az itt aki diplomás és mégis munkanélküli?

Bocsássatok meg amiért egy kissé eltérek a kérdéstől. Nem tudtam magán üzenetet kűldeni a kérdezőnek.

Kedves kérdező: Igazán ne aggaszd magad azért ha egy két évet ide vagy oda csúszol. Valójában ez csak fiatalon tűnik fontosnak. "Az élethossziglani tanulás" elvárása mellett ez szerintem sokkal kevésbé fontos. Ha teheted egyetem elött próbálj majd meg lehetőleg kűlföldön dolgozni. Miután befejezted a középiskolát. Nagyon sokat tanúlhatsz belőle és utána sokkal jobban átláthatod majd mit és hogyan szeretnél csinálni.

Konkrétan a kérdésedre válaszolva: Nem vagyok diplomás viszont jó ideje dolgozom. Azt látom, a friss diplomások nem akarják elfogadni a munkaerőpici helyzetet. A piac vagy nem hajlandó álom fizetéseket adni, vagy inkább vállalkozókat szeretne. (...)

Múltkor beszéltem egy fiatal férfivel, aki közgázt végzett a Nyíregyházi Főiskolán. Arra volt elegendő a diplomája, hogy a főiskola kollágiumában ismeretség révén kapjon egy portás állást.

Nagyon bízom benne elöbb utóbb vége lesz ennek a mindent le kell papírózni hisztériának. S inkább a tudás számít majd.

Azért írom mind ezt mert bár még időben vagy, de jó lenne ha majd eldöntenéd valóban szükséged van e diplomára. Számtalan emberről tudom nem azért vannak főiskolán mert nekik tényleg szükségük van arra a papírra. Mint ha ők valóban azt a hivatást szeretnék. Valójában csak meg akarnak élni, valahogyan. Divat a diploma mert bíznak benne. Bíznak egy biztos megélhetésben.

Ezzel szemben ha valaki olyan dolgot művel magas szinten amit szeret az a hivatásává válhat. S ha esetleg nem is itthon, de valahol valahogyan meg tud belőle élni. Úgy érzem legyen az illető akár csak egy egyszerű segédmunkás, ez sokkal ér jelent egy diplománál.

Sok szerencsét!

ELTE-n végzett pécsi vagyok.

A gimi annyira álláskeresésnél nem fontos. Én pl a Nagy Lajosba jártam kémia-biológia tagozatra. Ami jól hangzik, de egy Pécsen kívülinek semmit nem mond az hogy Nagy Lajos.

Talán csak annyi előnyöm volt belőle, hogy az ELTE-re maximális pontszámmal vettek fel a felvételi alapján. De erről sem tud senki, csak én. Egy állásinterjún meg hülyén hangzik ha ezzel reklámozom magam, mert az ég világon senkit nem érdekel.

"én nem vagyok munkanélküli. A bgf-en végezetem már jó pár éve, ma könyvvizsgálóként dolgozom. Azért írok, mert akikkel anno végeztem szinte 100%-ban eltudtunk azonnal helyezkedni és hozzá teszem, hogy én ismeretség nélkül. Tapasztalatom alapján azt kell mondanom, hogy akármilyen szakmát is választ az ember nagyon fontos a szakma iránti alázat, ami a mai friss, fiatal diplomásokból hiányzik.

ui.:3 nyelven anyanyelvi szinten beszélek"

Már bocs de ez egy jó nagy hül*eség amit leírtál! Azt mondod azért nem tudok a szakomon elhelyezkedni, mert nincs bennem alázat. ja, persze, remélem ezt te sem gondolod komolyan....mondjuk látszik a 35%-odon

Kedves Kérdező!

Én is pécsi vagyok, 2 mérnök diplomát szereztem Pécsett a műszaki karon és mivel a mérnök hiányszakma, így nem panaszkodom. Jelenleg közel 30 évesen felső vezető vagyok egy pesti cégnél. Ha mindent újra kezdhetnék, akkor talán orvosnak mennék, de nem a pénzért, csak a nyugodt lelkiismeret végett, hogy úgy érezzem teszek is valamit az emberekért, hasznos a munkám. Angolul tanultam mindig, ez tárgyalási szinten megy is, ezen kívül tanultam már olaszt és franciát, latint is és időről-időre belefogok a németben is. Mindazonáltal egy biztos, ha ma kéne gimnáziumba mennem, ma már nem lenne kérdés a Tiborc, ugyanis a német fontos, nagyon fontos. Az angolon nem vitázunk az az alap, de a német az EU-ban legalább ilyen alap és bármely normális munkahelyen kérni is fogják, nem papíron és bemondásra, hanem szóban és azonnal. A spanyolt én nem erőltetném, ott most válság van és sokáig az is marad, mert minden pénzt az ingatlanba öltek, az ottani fiatalok 50% állástalan.

Még egy jó tanács és kérlek nem vedd kötekedésnek, a 19-es hozzászólásban található egyenlőre az egyelőre akart lenni gondolom. Nem mindegy ugyanis, hogy egyelőre még nem érett be a banán vagy két egyenlő részre osztom a banánt. :-)

Én! És egyáltalán nem bánom. Idén nyáron végeztem egy jobb vidéki egyetemen mint közgazdász BA (ezek közül is a legpiacképesebb szakon). Ebben a városban egyáltalán nem találtam munkát, most BP-N keresgélek és valószínűleg találok is. Addig is fejlesztem magam, nyelvvizsgám van bőven de a második nyelvemből elég csehül állok. Tanulj második nyelvet az angol mellé és tartsd frissen, tuti lesz állásod Pesten bármilyen diplomád is van. Igen nem ártanak egyéb képességek sem de minden fejleszthető.

Egyébként suli alatt is csomó lehetőség van benyalni magad egy munkahelyre, engem nem érdekelnek az ilyen "karrierutak" de bevett és működő dolog. Ha nagyon akarom nekem is sikerülne, és itt húznám nyár óta az igát egy rosszul fűtött irodában sok gyökérrel. Ehelyett inkább elmentem egy jó kis nyári munkára, azóta agyalok, képzem magam és adom be BP-re az életrajzom. Így is ez a sors vár rám mint másként várt volna de több pénzért. Míg mások kidolgozzák a belüket huszonévesen, én inkább megtalálom önmagam és a legjobb utat. Így is lehet, nem a semmi kedvéért tanultam évekig :)

Én vidéki főiskolán végeztem andragógia szakot, majd ugyanitt kommunikációt, tehát 2 diplomám van. Angolból középfokú nyelvvizsgám van. 10 hónapja nem tudok elhelyezkedni, pedig rengeteg helyen próbálkoztam már. Kaptam olyan visszajelzéseket, hogy jó vagyok, csak nem eléggé, mert nincs szakmai gyakorlatom. Hát igen, ha nem engednek szerezni, úgy nem is lesz soha... Azért tanultam ezeket a szakokat, mert ezek érdekelnek, nem pedig azért mert menő a diploma, mint sokan mások. Ha lakatos akartam volna lenni, vagy asztalos, akkor azt tanultam volna, de hát én már csak olyan hülye vagyok, hogy engem az ilyen túltelített szakmák érdekelnek. Nagyon megvisel a munkanélküliség. Az érzés, hogy nem kellek sehová, pedig én tényleg szeretnék elhelyezkedni. A kilátástalanság érzése depresszióvá alakult nálam, a párom elhagyott majdnem 3 év után. Úgyhogy még ez is rájött a sok "jóra". Jelenleg inkább azon gondolkodom milyen módszerrel öljem meg magam, mert az életem egy kalap sz*rt sem ér...

De Te kedves kérdező jól csinálod! Jó, hogy ilyen korán ilyen elszántan küzdesz, remélem minden sikerülni fog az életben, amit elterveztél. Én a helyedben fogorvosnak mennék, mert jó kis magán praxissal a kórházi munka mellett is igen szép kereseted lehet, míg az általános orvosoknál a magán praxis annyira nem jellemző. Ha elég jó fogorvos leszel tuti, hogy az emberek szívesen járnak majd hozzád, és nem sajnálnak több pénzt is kiadni, ha jó kezelést kapnak.