Hogyan lehetnék anyagilag független?
Jelenleg keresek bruttó 325 ezer(nettó 216 ezer) forintot, sajnos ilyen kevés pénzből kénytelen vagyok a szüleimmel élni míg 32 évesen is.
Mire kifizetem a kajámat, létszükségleti dolgaimat marad 150 ezer forint jobb esetben. Ezt beszoktam tenni a Máp+ ba hogy legalább kisebb mértékü legyen az inflációs veszteségem.
Nem versenyszféra, előrelépési lehetőség nincs, viszont rendkívül jó munkakörülmények stressz mentes és nem kell hajtani és különösebb tudást nem igényel (érettségi, betanított)
Nézelődtem de máshol max ezért garantált bérminimumot adnának, van szakmám is viszont az nagyon bizonytalan most (szakács) és hiába keresnék többet ha szürkemunka és vagy 8 óra helyett 12 óra+ munka....
Tehát nagyon depressziv belegondolni hogy nincs lehetőségem függetlennek lenni.
Az nem függetlenség hogy húzom az igát megkapom a nettó 300 at, a felét leadom vagy a banknak vagy a befektetőnek a lakhatásomért aztán a maradék 150 ből még enni inni tisztálkodni stb.
Elképesztően szomorú hogy ennyire kilátástalan az élet hogy szinte teljes lehetetlenség annyit keresni amiből valaha is független lehetek nyugdijas éveim előtt.
Másodállás munkásként, vagy vállalkozásba, azt fejleszted.
Vagy tanulsz nyelvvizsgára, és elvégzel egy főiskolát vagy egyetemet, mert azzal a dupla, tripla ennyi pénzt fizető közép vagy felsővezetői állások is meg fognak előtted nyílni idővel.
Amíg van módod otthonlakni, addig tanulj és használd ki az időd.
Mert ha összehoz az élet egy lustább, de pofátlanabb nővel aki odapottyant még egy gyereket is, hát esélyed se lesz többre vinni.
Sajnos csak 10 milliot.
Mert nem tanítottak semmiféle pénzügyi tudatosságra szüleim és 20-as éveim közepén kezdtem el gondolkozni először hogy nem jó egyik napról másikra élni.
Nem szeretnék gyereket, sosem.
Párkapcsolatra sem vágyom, jól érzem magam jelenleg, az anyagi biztonság hiányzik akkor tényleg független lehetnék.
Amit te "függetlenségnek" próbálsz beállítani az egy nemlétező utópia.
Ebben a társadalomban senki nem független, nyugodj bele.
Röviden azt már részben függetlenségnek mondanám ha van olyan keresetem amiből nem gond kifizetni az albérletet egyedül.
Viszont az hogy kifizeti az ember pénzének fele oda és nem ivott nem evett semmi, miután azokat rendezte marad vagy 50 ezer forintja, amiből lényegében hónapról hónapra él, nem tud előre haladni egyedül, nincs tartalék vagy alig és teljesen kiszolgáltatott munka nélkül vége hamar.
Tanulsz, úgy. Betanított munkásként soha, sehol nem fogsz olyan színvonalon keresni, amilyen életszínvonalat te szeretnél.
Ha ennyire stresszmentes, akkor csinálj egy erős egyetemi képzést levelezőn, és akkor 5 év múlva megkeresed a 600 nettót.
Megkérdezhetem, hogy mivel foglalkozol ? Ha nem versenyszférában kapod a fizetésed akkor még jónak is számít. Persze az infláció ennyi megtakarítást simán megesz.
Én a helyedben bevállalnék egy külföldi szállásos melót, és félre raknám amit lehet. Evvel pár év alatt ha nem költesz egy lakásra/garzonra valóra ki tudod pótolni a 10 milliódat és egy kis tartalék is maradhat.
"Röviden azt már részben függetlenségnek mondanám ha van olyan keresetem amiből nem gond kifizetni az albérletet egyedül"
Meddig? Amíg úgy nem dönt aki kiadja, hogy megemeli a díjat, vagy épp kidob belőle, mert kell a lakás mégis?
Vagy amikor egy bérlőnek megmondja a többi ottlakó tulajdonos, hogy mettől meddig, meg mit hogyan, mert TE csak bérlő vagy?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!