A gazdagság tanítható? Tanítsatok gazdagok!

Első lépés a szemléletmód váltása. A világ nem tartozik neked semmivel, nem jár semmi alanyi jogon. Nem az "eredmény" (=gazdagság) tanítható, hanem az, amit te nyújtasz másoknak, amilyen értéket te teremtesz.

Igen, van felső 0,1%, vannak ultragazdagok, akik több generáción át felhamozott vagyonnal gazdálkodhatnak. De bőven van még kategória a "rabszolga" és a "felső 0,1%" között, ami elérhető átlag ember számára is. Tanulás, önfejlesztés, munka, pénzügyi tudatosság, és idő, hogy elérd.

#14

Nem én írtam, de a 12-es szétesett társadalomhisztidet olvasva én is valami tanácsadót javasolnék. Fejben van a gond, és folyamatosan kifogást és hibást keresel.

"a rajzommal így bárki tud vetekedni. Emiatt senki sem fog fizetni a munkámért."

Ez így igaz, én sem vagyok jó sok mindenben, ezért inkább az erősségeimre koncentrálok: azokban fejlesztem magamat, mert azokért tudok elkérni annyi pénzt, amennyit rajtam kívül csak sokkal kevesebben.

"Hogy miért márkás? Mert sokat reklámozták és az emberek megjegyezték a nevét."

Kapizsgálod a marketing lényegét. :) Viszont neked nem a multikkal kell versenyre kelned, hanem azokat az embereket kell megelőznöd, akik semmit sem csinálnak.

"Csak gazdagok és megtehetik valamiért.

Kedvencem az SMS és telefonhívás ára VS Internet. Átb*szás az egész. Színtiszta lehúzás."

Azért tehetik meg, mert van, aki megveszi - mégpedig szabad akaratából, nem tartanak pisztolyt a fejéhez. Ennyi a nagy igazság!

"Amikor valaki vesz egy lottószelvényt vagy kaparós sorsjegyet, csak reményt vásárol. Szép példa arra, hogyan adj el egy papírfecnit 300 szoros áron."

Érted a lottó lényegét is. :)

Igen, meg lehet csinálni, de a jó hír az, hogy hasznos tevékenységgel is, nemcsak marhaságokkal.

Fejleszd magad abban, amiben jobb vagy az átlagnál, építs fel rá valamilyen piacképes értékteremtést, keress rá célközönséget, és voilá.

#11: "Tanulás, önfejlesztés, munka, pénzügyi tudatosság, és idő, hogy elérd."

Pontosan!

De a legtöbb siránkozóból ez MIND hiányzik. Mert sokkal egyszerűbb siránkozni, kifogásokat keresni és irigykedni, hogy de más beleszületett a jóba...

És itt meg is állnak.

15: most látom, te is leírtad, hogy csak a kifogásokat keresi..

Van egy jó kis blog, kifogások világa.

Szuperül leírja - többek között - az ilyen emberek mentalitását is...

Majd mindjárt idézek belőle...

Pl. az egyik poszt:

[link]

Sorolom az állandó kifogásokat:

Neki könnyebb, ő gazdag családba született, apuék alá tették stb.

Bezzeg az osztrákoknál mekkora a fizetés

Nem lehet Magyarországon vállalkozni, ilyen adók mellett... (Mg.: Egyrészt Ausztriában magasabbak az adók, s ki mondta, hogy Magyarországon vállalkozz?)

Az állam mindenre ráteszi a kezét, majd ha más kormány lesz...

A szemét bankok, a szemét multik, a szemét EU...

Nem is igaz, hogy a magyarok tanulatlanok, valójában a világ van ellenünk

A magyar feltalálók világhírűek (Mg.: mi köze ennek a te életedhez?)

Csak pénzből lehet pénzt csinálni

Nincs nyelvérzékem

Hülye vagyok a matekhoz

A sikerhez szerencse kell (Mg.: persze, ha lottózól)

Ha mindenki diplomás lenne, ki végezné el a többi munkát? (Mg.: arra törekedj, hogy ne te legyél, valamint ki mondta, hogy diplomával nem lehet gázt szerelni?)

Mindent az államtól várnak el.

Ne legyen már mindenhol ez a vadkapitalizmus - felszólalások (miközben irigykednek az osztrák fizetésre, ahol is Ausztria Európa harmadik legerősebb kapitalizmusát működteti)

Még sorolhatnám, de talán ezek a legjellemzőbbek.

Mi az, amit sosem csinálnak a kifogáskeresők? Pedig kéne:

Nem képzik magukat, saját szakmájukban sem.

Nem tanulnak nyelvet, még több éves munkanélküliség alatt sem tudnak felmutatni semmilyen új tudást.

Sosem kérnek fizetésemelést, kiemelve az erősségeiket.

Nem keresik az új lehetőségeket.

Nem élnek a jelenben. (Az életet a jelenben kell élni, sose hivatkozz se a múltra: "bezzeg ha ez meg ez lett volna..." - se a jövőre: "majd ha ez meg ez lesz, akkor nekem is jobb lesz..."

Nem olvassák el az apró betűt, nem is akarják értelmezni (lásd pl. devizahitel)

Nem sztrájkolnak.

Nem tervezik a munkahely váltást, nem készítik elő...

Pénzügyeiket nem a valósághoz igazítják, hanem az álmaikhoz. (Akkor is jár az autó, meg a cigi, meg a a 10 ezres telefonszámla, ha ételre és minden másra havi 20 ezer marad...)

Tanfolyamra, szakmai fejlődésükre, mellyel a későbbiekben többet kereshetnének, sajnálják a pénzt, de az előbb említett felesleges luxusra sosem.

Nem lépnek ki a komfortzónából (nehogy mán munkaidő után dolgozzak...)

Nem tanulják meg a vállalkozásindításhoz szükséges legalapvetőbb pénzügyi alapokat sem. (Tipikus sallangokban gondolkodnak: nyitok egy virágost, egy turkálót, egy büfét... és 3 nap alatt gazdag leszek... persze)

Nem merik bevállalni, hogy felmondanak munkahelyükön, hogy saját vállalkozásba fogjanak (Ehhez persze szükséges az előző pont, alapos tervezés, reális üzleti terv!)

Nem költöznek el (pl. Borsodból), várják, hogy a munka a szájukba röpüljön

Nem váltanak országot, ha szükséges (ehhez persze sajnálták korábban az időt és pénzt a tanfolyamra, mert autóra mindig volt havi 30 ezer)

Nem fogadják el, ha más ugyanonnan indulva tudott sikeres lenni, akkor a probléma nem a rendszerben van, hanem velük, valamit ők csinálnak rosszul (ugyanez igaz Ausztria és Magyarország esetére, az osztrákok nem azért jobbak, mert az Ufók így akarták, hanem azért, mert azokat a dolgokat csinálják, amiket itt leírtam, míg a magyar többség a kifogásoknál felsoroltakat)

Nem változnak, és nem változtatnak (már a nagyapám is így csinálta alapon... csakhogy közben eltelt 50-80 év)

Itt egy másik:

[link]

"MENTÁLIS SZEGÉNYSÉG

Ez a mentális szegénység. A szegények nem pénzben szegények, hanem mentálisan! Nyilván pénzben is, de pont azért nem tudnak kitörni onnan, mert mentálisan szegények! Hazudnak saját maguknak. Elhitetik magukkal, hogy a világ tehet a sanyarú sorsukról, de amikor közelebbről megvizsgálod az illető addigi életébe fektetett valódi munkáját, amiről azt állítja, hogy kifogta a teli kosár halat, akkor ezt kapod:

hány nyelvet tanultál meg az elmúlt 10 évben?

hány szakkönyvet vettél a kezedbe, mióta megszerezted a szakmádat?

min változtattál az elmúlt 10 évben ténylegesen?

hányszor jártál könyvtárban az elmúlt 10 évben?

hány ingyenes/fizetős tanfolyamot látogattál meg az elmúlt 10 évben? (Fizetőset úgy, hogy lemondtál a napi autóhasználatról, tévé előfizetésről, mobil előfizetésről stb..)

A válasz egy szép hárítás: áhh, ezzel semmire nem mennék! És tovább hazudik saját magának, csak hogy ne kelljen csinálni semmit."