Magyarországon miért nem fizetik meg a dolgozokat?

Amíg kisvállalkozásoknál dolgoztam (gépészmérnök végzettséggel), én is olyan havi 200.000 Ft körül kerestem. Most nagyvállalatnál dolgozom havi nettó 350.000 Ft-ért. Óriási a kontraszt a kettő között. A kisvállalatnál alacsony fizetéssel és kevés szaktudással rendelkező emberek ültek - tisztelet a kivételnek - és gyakori volt az üldögélés, beszélgetés. A mostani cégnél nagyon nagy szaktudású emberek vannak, mindenkit jól megfizetnek, de még a lelkünket is kihajtják. Valamit valamiért.

Hozzád hasonlóan, kérdező, én is azt érzem, hogy bárhova mész, taposómalomba kerülsz. Addig amíg mások határozzák meg, hogy mennyi pénzt kereshetsz, soha sem leszel gazdag. Ezt felismerve taktikát váltottam.

Összefogtam egy ismerősömmel, aki Erdélyben nőtt fel és régebben asztalos volt (most egyetemre jár Budapesten). Elhatároztuk, hogy fél éven belül saját asztalos vállalkozást alapítunk. Addig is eljárok más szakik mellé hétvégente ingyen dolgozni, hogy tanuljak tőlük pár szakmai fogást. Amikor tető alá hozzuk a vállalkozásunkat a barátommal, egy valami egészen biztos lesz: továbbra is taposómalomban leszünk - csak ezúttal nem a felettesünk lesz a főnökünk, hanem az ügyfeleink. Biztos vagyok benne, hogy nem egyik napról a másikra fognak jönni a milliók (ezért se lépek ki egyből a munkahelyemről), de mivel Magyarországon nagyon kevesen akarnak kétkezi munkával dolgozni, ezért abban is biztos vagyok, hogy előbb-utóbb hatszámjegyű összeget fogunk keresni a társammal.

Éppen ezért, ha ki akarsz törni a mókuskerékből, azt javaslom, hogy tanulj minden embertől, akivel találkozol és próbálkozz meg valamilyen kétkezi munkát végezni!

Mert az emberek a 40+ év szocializmus alatt hozzászoktak ahhoz, hogy be kell fogni a pofájukat ezért nem mernek kiállni magukért.

Inkább egymás torkának esik mindenki, minthogy esetleg örüljön annak, hogy a másik szorgalommal, tehetséggel, kemény munkával esetleg többet ért el náluk.

Nem fognak össze, nem alapítana kszakszervezeteket. Ha valakinek jól megy az azért, ha valakinek rosszul az meg azért.

Abszolút széthúzó a magyar társadalom, a magyar ember a honfitársával a legnagyobb ge@i...

Ennek semmi köze nincs se a tanuláshoz, se a tehetséghez.

Leginkább itt úgy lehet érvényesülni, ha valakinek a valakije vagy, nagy a pofád, hazudsz, kamuzol és rendkívül vastag a pofádon a bőr...