Sok ember miért elégszik meg ilyen szakmákkal, hogy Tesco-s pénztáros, meg takarító?

Lényegében az előttem valók nagy része helyesen válaszolt a feltett kérdésedre, persze, mindenki nagyjából más szemszögből közelítette meg a témát. Engem inkább az szomorít el, hogy lenezed azokat, akik bolti eladók vagy takarítok, és ez rosszul esik. Tudod, diplomás leszek bő félév múlva és Msc-t is szeretnék végezni, kettőt is, jelenleg pedig irodai dolgozó vagyok egyetem mellett. De ez csak a részletek miatt.

Tudod, a diploma sem biztosíték arra, hogy te majd életed végéig öltönyben jársz és milliókat keresel havonta. Hányan vannak, akik egyetemi diploma ellenére pont ezeket a munkákat végzik. És nincs ezzel semmi baj, mert lehet, hohy közben rájött, hogy utálja, amit tanul és nem is lenne jó szakember.

Az is lehet, hogy az a kasszás, akivel ma találkoztál, nem volt 5-ös tanuló, viszont lehet átlagon felüli képessége és tehetsége van olyan dolgokhoz, amiket te vagy én vagy bárki 10 év alatt sem tudnánk elsajátítani. Nem vagyunk egyformák és nem egyformák a képességeink sem.

Képzeld, van, aki nem lenne képes napi 8 órár letölteni egy irodában, egy helyben ülve (mert hidd el, az sem olyan könnyű), de imád az állatokkal lenni, szereti a természetet és épp e miatt foglalkozik mezőgazdasággal, még ha kevesebből is él. Aztán, amit személyesen tapasztaltam, hogy rengeteg munkahelyre inkább ismertség alapján vesznek fel embereket, mintsem képességei vagy képzettsége alapján.

Szóval ez nagyon komplex dolog és e miatt kicsit összeszedetlen is a válaszom, de majd idővel rájössz, hogy az élet nem habostorta. :)

20-as, ha egy tanár értelmiséginek tartja magát, akkor illő lenne kiállni olyan dolgokért amik hasznosak.

Ha valaki nem tudná, az értelmiségi olyan személy, akinek mindig és minden körülmények között megpróbálja felemleni magához azokat akik lent vannak.

Sok tanár tudja hogy amit tanít, az f*szság, de inkább csinálja mert a fizikai munka büdös, könnyebb a meleg osztályban, széken ülve osztani a baromságokat.

Ott van Puzsér Robi, aki annak idején filmeket akart vetíteni a diákoknak, hogy jobban megértsék az anyagot, de a vezetőség kibszta. Most meg a médiában dolgozik, sok ezer ember követi és tanítja az embereket arra hogy hogyan lássanak át a dolgokon és hogyan legyen saját gondolataik. Ő az igazi értelmiségi, nem azok akik tanítanak. Persze van kivétel.

Hiába provokatív jellegű a kérdés, melyet nem kellett volna eddig kihúzni, maga a téma érdekes és csak ezért válaszolok rá.

Ahány ember, annyiféle indok, annyiféle szituáció, annyiféle végkifejlett. Mint ahogy a csőlátásod eddig kifejtetted, világossá vált, hogy magadtól lefelé nem tudsz elképzelni élethelyzetet, kedves kérdező.

Egy ember életének meghatározó része a feltételektől függ, mely megfoganásakor dől el. A végtelenségig lehetne sorolni a feltételeket, de leáltalánosítva és leátlagolva azt az eredményt kapjuk, hogy a magyarországi polgároknak nem feltétlenül adatik meg egy értelmes, versenyképes szakma, amennyiben nincs valamilyen támogató vagy pártfogó az életében, legyen az szülő, barát, távoli rokon, politikai szál, állami ösztöndíj, állami támogatás, stb-stb. Ha meg is adatik, de alacsonyabb társadalmi rétegből származik, adósság és bizonytalanság övezi az utat, melyet meg kell tenniük azokkal ellentétben, akiknek megvolt a szülői hátszél a sikeres szakmáig/diplomáig, s akár alanyi jogon kaptak segítséget pénzügyileg, lakhatásilag, mobilitásilag.

Rendben van, hogy te nem akarsz ehhez a társadalmi réteghez hasonlítani (és ez helyes, az ember mindig többre törekedjen), viszont az nagyon nincs rendben, hogy mennyire lenézően beszélsz ezeknek az embereknek a munkájáról. Itt nem arról van szó, hogy ők nem vágynak többre, hanem hogy a kezdeti élethelyzetük ellehetetlenítette azt, mely a szerencséseknek úgymond "jár".

Második fontos tényező együttes az általános intelligencia és kitartás. Ez sem adatik meg mindenkinek. Lehet, hogy te végig tudod magolni a tételeket, megérted a komplex számításokat, van logikai készséged, mindened megvan alapból, mely egy mérnöknek vagy orvosnak alapkritériuma. Viszont megint, van aki egyszerűen nem így születik. Ha az olyan leküzdhető dolgokat kiveszünk a számításból, mint a figyelemhiány, még mindig ott van az a fránya intelligencia hányados. Hiába álmod az, hogy egyszer szkafanderben lebegsz a bolygónk fölött, ha már az alapoknál megakad a matematika.

Harmadik tényező, a nevelés/kultúra

A kevésbé intelligens emberek viszont nem is feltétlenül tűznek ki maguknak efféle célokat, ők inkább az a klasszikus munkás réteg, melyet te olyan nagyszerűen lealacsonyítasz magadhoz képest. Fentről, névtelenül, arc nélkül egyszerű dumálni, persze.

Mindenesetre ezeknek az embereknek szintén meglehet a magukhoz való eszük, csak egyszerűen máshogy gondolkodnak, más a gondolatmenet, más a logikai felépítése a rendszerüknek. Egy klasszikus, sztereotípiára épített falubéli földműves nem lesz érdekelt a számítástechnikában, ugyanis annak köze nincs ahhoz, amit egész élete során tanult, dolgozott, termesztett, eladott, elért. Megintcsak megkockáztatnám, hogy téged nem "melós" emberek neveltek. Ha tőlük kaptál volna nevelést, valószínűleg máshogy látnád a helyzetet.

Más: A kapitalizmus felépítése és rendszere

Ajánlanám, hogy tanulmányozd hogyan is működik a társadalmunk és gazdaságunk. Ez egy elég komplex rendszer, de nagyjából az a lényege, hogy kell lenni egy nagy alacsony bevételű rétegnek alul, egy közepes bevételű rétegnek középen, és a piramis csúcsa fele egyre többet keresőknek egyre kisebb térrel, viszont annál magasabb keresettel nagyjából arányosan, ahogy fogy el a piramis csúcsán a tér.

Az ennek a rendszernek a szépsége, hogy mindenki függ mindenkitől, ha alul bukik a sok, akkor magába roskad a piramis. Ezt persze nehéz elérni normális keretek között, de nem lehetetlen. Ha viszont a középső réteg nem kapja meg fentről a jussát, hogy azt tovább oszthassa az alsó rétegnek, akkor a két alsó réteg éhenhal - tehát a piramis megintcsak, borul, dől.

Remélem sikerült ezzel egy kis perspektívát vinni a szűkös horizontodba és nem csak simán keresztül nézel az íráson.

Nagyon szépen leírtad, 26-os :)

Itt szerintem a legnagyobb probléma nem azzal van, hogy a kedves kérdező mindenképp felsőoktatásban akar részesülni és jól fizető állást találni majd, hanem, hogy lenézi a konkrétan “munkás” embereket. És ez szomorú. Sajnálom, mert intelligensnek tartod magadat, viszont a leírtak alapján sajnos ez megdől picit.

A 26-os nagyon fontos és jó dolgokat írt le, de abban vitatkoznék, hogy a kérdező "lenézné" a munkás embereket. Ha le is nézi, nem nagyobb mértékben, mint bárki más, aki szerint a munkásosztály tagjai "kevésbé intelligens emberek".

Szerintem a kérdező azt próbálja megérteni, hogy lehet az, hogy megszületik egy gyerek, ahogy cseperedik, tele van álmokkal és célokkal, majd húszon évesen bekerül a pénztárba és csipogtatja a vonalkódokat. Szélsőséges példa, de ez kicsit olyan, mint a hajléktalanság: nyilván senki nem úgy tervezi az életét, hogy csöves lesz, mégis sokan az aluljáróban kötnek ki.

Abban szerintem mind egyetértünk, hogy a szociális háttér alapvetően meghatározó, ahogyan a környezet és az egyént érő ingerek is. És talán abban is, hogy egy diplomás értelmiségi és egy tanulatlan munkás között nemcsak a papír a különbség, hanem az a differenciált gondolkodásmód, ami a tanult, olvasott embereket jellemzi, akik képesek komplexen vizsgálni egy problémát, elemezni, megoldani. Ehhez képest egy lakótelepen felnőtt melós nem is érti az alapfogalmakat, nyelvhasználati problémái vannak, nem tudja magát választékosan kifejezni, mert sehol nem tanulta meg.