Voltatok már anyagi mélyponton?

Igen.

Bár nem úgy, mint te. Nekem sajnos nem lehetett meló, mert a gyerek folyton beteg volt az oviban, és a munkáltatók nem szívesen foglalkoztatna olyat, aki két hétig dolgozik, két hétig nem.

És még mielőtt jönnétek: amikor vállaltuk a gyereket, mindkettőnknek volt biztos (annak hittük) munkahelye. Amikor teherbe estem (még nem tudtam róla) csoportos létszámleépítés volt a kórházban, ahol dolgoztam. Már nem volt visszaút, amikor kiderült, hogy terhes vagyok. Aztán a gyerek 3 hónapos korában a férjemet engedték el szintén csoportos létszámleépítés keretében. Akkor volt a gazdasági válság, 2009-10.

Nagyon nehéz idők jöttek, akkor kezdtünk vaterázni. Mert előtte viszonylag jól éltünk, így a javakat adogattuk el, a férjemnek csak alkalmi munka akadt évekig. Nekem csak a gyerek 5 éves korában lett normális munkám, a férjemnek 1 évre rá. Most már sokkal jobban állunk, mint azelőtt.

A folyamatos bevetélszerzés legyen a szemed előtt! Én már mindenben a bizniszt kerestem, ne gondolj nagy dolgokra, mindenféle baba-mamás csoportokban lestem a tippeket, spóroltam, ahogy tudtam, akkor még voltak dm kuponok, azokkal "kereskedtem".

Igen, egyetem alatt, a válság közepén, a családomban betegség, munkanélküliség, hitel, minden is volt, amit el lehet képzelni. Kénytelen voltam felvenni a diákhitelt, mellette nagyon keményen tanultam, hogy mindig kapjak ösztöndíjat és még ezen felül diákmunkáztam iskola után és hétvégén. Az ösztöndíj és munka együtt adott kb havi 100-150 ezer bevételt, de mind elment arra, hogy a család valahogy a felszínen maradjon és még így is sokszor ment a sakkozás a számlákkal... Szóval borzasztó volt. Aztán szépen lassan kimásztunk a bajból, lediplomáztam, elkezdtem dolgozni, azóta szerencsére rendeződtek a dolgok. Tippet nem tudok adni, mert mindenkinek egyedi a története, de amikor fogni kellett a pénzt, akkor forintra pontosan vezettem minden kiadást, magamra nem költöttem kb semmit, igazából ahogy elkezdtem főállásban dolgozni, utána kezdett el javulni a helyzet. Ez az élmény viszont annyira belémégett, hogy azóta is vezetem a kiadásokat, folyamatosan teszek félre pénzt a jövedelmemből és ami még segített, hogy kb 2 évente váltottam munkahelyet, így most a tapasztalatomhoz és életkoromhoz képest jobban keresek, mint az átlag. Nyitott vagyok minden új dologra, és sokat olvasok a szakmámról. Sztem ez mindig segít abban, hogy elismerjék a munkádat, és azzal együtt már jön a magasabb bér is.

És ami a legfontosabb dolog talán, amit ebből az egészből tanultam, hogy minden elmúlik, a rossz is, és a jó is. Ezért kell ésszel bánni a pénzzel mindig. Kitartást neked kérdező, tényleg el fog múlni és jobb lesz, de tegyél meg mindent aktívan azért, hogy tényleg így is lehessen.