Hogyan döntenétek? (Külföld)
Próbálok rövid lenni.
Pincérként dolgoztam 5 évet Budapesten, a vírus miatt elvesztettem a munkám március közepén, családom(anyám, bátyám) svájcban él több éve, bátyám építőiparban dolgozik, betanított munkásként. Annó nyelvtudás nélkül jött ki, az évek alatt megtanult németül. Így gondoltam, itt az ideje kimenni, bátyám beszélt a főnökkel, levolt fixálva, hogy mehetek oda amint kintleszek. Mindig angolul tanultam, így a németet csak kicsit beszélem, kijöttem, végül nem kellett ember, mert kevés a munka. De ha már kijöttem, megpróbálom, hátha találok valamit, angol nyelvtudással. Kb 1-2 hét alatt találtam munkát mint mosogató(fekete- fehér egyben). Minimálbért kapok ami 870.000 Forint a levonások után(adók, kaja, stb). Ebből, mivel tesómmal lakom, eltudok rakni 500.000t /hó. Viszont ez csak szezonmunka ami szeptember végéig tart. Nem álommunka, fárasztó, de örülök, hogy van valami. Viszont nem tudom, hogy miután vége a szezonnak, próbáljak más alja munkát nézni, amihez nem kell annyira a nyelvtudás, mivel 2 hónap alatt nem munka mellett, nem tudok megtanulni úgy, hogy elmehessek pincérnek például. Vagy menjek haza szeptember végén, dolgozzak pincérként amit egyébként nem szeretek már csinálni, körülbelül 250.000 fizetésért(Budapesten), nem albérletben laknék hanem családi tulajdonban lévő panelban, így a kiadásom az a rezsi, kaja, egyéb dolgok , kb 100.000 t tudok elrakni/ hó.
Otthon feküdjek rá a németre, és jöjjek ki jövőre, vagy ha már kint vagyok, akkor ne menjek haza?
Kettős érzésem van, jó itt, az életszínvonal, teljesen más mint Mo, viszont valamiért mégis úgy érzem, hogy ez nem az igazi így. Bennem van az is, hogy 27-28 évesen nem fogok érteni semmihez, így más szakmát kellene tanulni, amit nem utálok csinálni, az idő pedig telik.
Ti hogyan döntenétek?
25/f
9# Ez csak részben jogos szerintem. Magyarországon (a független média hazájában ugye) sok mindenről nem tudunk, amiről kellene. Csak egy saját példa: az én szakmám országos szinten kicsi, a "társszervezetek" életéről a távolból is tudunk, a munkánk kiemelkedő fontosságú (közszolgáltatás). A hírekben elhangzott, hogy az egyik vállalat készül keményen megsarcolni a munkavállalóit, de az már nem, hogy az országos érdekképviselet a szakszervezetek összefogásával megvétózta az előkészületeket és vért izzadva megvédte az adott vállalat munkavállalóit.
Teljes mértékben meg vagyok róla győződve, hogy léteznek ezen felül is ilyen hírek, csak ritka ha akkora sajtó visszhangot kap, hogy arról mindenki értesüljön.
Amelyik szakmában nincs érdekképviselet, vagy amelyik cégnél nincs szakszervezet, azt az emberek csak maguknak köszönhetik, a lehetőség adott, fel kell építeni.
Megjegyzem a modern népvándorlás ellen ez nem véd meg. Az "alja" melót a nyugati társadalmakban sem a nyugati társadalom tagjai végzik már. Mi is e felé haladunk.
Szerintem nem azzal van a baj, hogy alja munka. Munka, az munka. Szerintem sok magyar elvégezné a takarítást is, ha arányaiban odaadnák a nettó 300-at. Mert a németeknél ez, átszámítva, nettó 540.000 ft.
De mikor Budapesten, ahol van munka, nettó 180-200 ezer ft-al akarják kiszúrni az ember szemét, mikor egy lakás bérlése annyi, mint a németeknél vidéken, a kaja is szinte ugyanannyi, akkor miről beszélünk?
Ugyanez igaz az összes nagyvárosra Magyarországon. Irreális bérleti díjak, kajaárak, a fizu meg nevetséges.
Vidéken alig van meló. Azért írtam Budapestet.
A másik az emberek ostoba mentalitása. Ez igaz az orvosra is. Mikor ilyet mond nekem összefogás helyett, hogy ez van, akkor miről beszélünk? Nagy tanult ember. Rabszolga az ilyen. Droid.
Nem ajánlom kérdező, hogy ebbe az ostoba, proli, rabszolga mentalitású országba visszagyere. Tisztelete a kivételnek! De azok úgy is lelépnek. Nem hülyék!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!