Hol a hiba ebben a számlázásban?
Egy furcsa esetet írok le és kíváncsi lennék a véleményetekre.
Egy közüzemi szolgáltató (mindegy az, hogy most víz, villamos vagy gáz energiáról beszélünk) számlázási gyakorlatában észrevettem a következő elméleti hibát:
Éves számlázás esetén 2014 áprilisban a mérőóra állás 100 egység volt, 2015 áprilisában 200 egységvolt, 2015 júliusában szolgáltatóváltás történt és a végszámla 250 egységet mutató óraállásnál történt, tehát a különbség 150 volt de ha összeadom az összesen kifizetett egységet 2014 áprilisa és 2015 július között kifizettem, az 160 egységről szólt.
Az érdekes része a dolognak az, hogy a 2014 áprilisa és 2015 július között csak 150 egységnyi energiát fogyasztottunk a mérőóra szerint.
A történethez hozzátartozik, hogy 2015 áprilisában az éves elszámolásnál 10 egységnyi energia többlet jött ki, tehát én ennyivel fizettem többet az előző fiszkális évben, és a szolgáltató ennek a Ft értékét le is vonta a következő rész számla értékéből ami persze megint csak becsült fogyasztáson alapult.
Kapcsolatba léptem az ügyfélszolgálattal, elmondtam nekik, hogy hogyan lehet az, hogy én egy kezdő és egy végszámla közötti óraállás közötti különbség helyett pont annyival fizettem többet számlákon keresztül mint amennyivel többet is fizettem a becsült számlák alapján és ez a többlet fizetés sehol sem mutatkozik a saját végelszámolásomban?
Azt is próbáltam megmagyarázni neki, hogy azt hiszem ott van a hiba, hogy ha az éves elszámoláskor pozitív tartozás jön ki, tehát a szolgáltató tartozik a fogyasztónak, akkor azt a konkrét pénz összeget ha levonjuk a következő csupán BECSÜLT számla összegéből akkor a konkrét fizikai pénzösszeg el is tűnik a süllyesztőben mert effektive pénzt ha levonunk becsült, kitalált összegből, annak a kivonásnak az eredménye nem lehet effektiv hanem csak kitalált, nem létező összeg. Az ügyfélszolgálatos meghallgatott de nem értette amit magyaráztam neki.
Még azt is említettem neki, hogy szerintem az lenne fair, ha az éves elszámolásnál a szolgáltatónak minden esetben vissza kellene hogy adja/utalja azt a pénzt amivel a szolgáltató tartozik a fogyasztónak mert különben ha a következő hónapban levonja egy képzelt összegből, a fogyasztó azt a pénzt sohasem mondhatta a magáénak.
Ez az egész különben csak szerintem azért jött felszínre, mert szolgáltatót váltottam fiszkális év közben és kellett egy végszámlát is kiállítani.
Mi a véleményetek erről, igazam van, vagy valahol tévedtem? Én a számlákon és a számokon többször is átrágtam magam hogy megkeressem, hogy hol tévedtem de akármelyik végéről néztem a számokat és a sima összeadást, mindig ugyanaz jött ki.
Szerintem bárki letesztelheti ezt az "elméletet" bármilyen becsült számokkal úgy, hogy az éves számlánál a fogyasztónak tartozzon a szolgáltató. Gyakorlatilag ez a szituáció úgy állhat fenn, hogy havonta a fogyasztó minden hónapban többet fizet mint amennyit fogyaszt és minnél drasztikusabb a különbség annál inkább érzékelhető a hiba. Pl. sok fogyasztó hónapokon át nem fogyaszt semmit mert nincs otthon de a havi 5000 Ft-pl. akkor is fizeti.
válasza:Hát, egy percig sem hibáztatom az ügyfélszolgálatost, hogy nem értette, amit magyarázol neki a telefonban...
Mivel nem teljes a történet, fogalmam sincs, van-e hiba a számolásodban, vagy a szolgáltatóéban.
válasza:Én nem látom ebben a hibát. Kijött, hogy 10 -el többet fizettetek, ennyit levontak a következő rész számlából. Nem tűnt el az összeg, hisz amikor a következő becsült számlát fizeted abból vonják le. Elszámolják, hogy mittudom én 50 egységet kifizettél ebben a résszámlában, de 10 -el kevesebbet kell kifizetni. Ott kapod vissza.
Hogy most tartozik-e a szolgáltató... hát nem hiszem, mivel amúgy is utólag kell fizetni a fogyasztásért, inkább a szolgáltató hitelez, legalábbis most megnéztem a villanyszámlám kíváncsiságból, azon pl. 30 nappal az elfogyasztás hónapjának utolsó napját követően van a fizetési határidő. Tehát a hónap első napjának a fogyasztását majdnem két hónapig hitelezi a szolgáltató. Inkább én tartozok ha így nézzük mert utólag fizetek. Most ezek mellett tényleg ostobaság lenne oda vissza küldözgetni ezt a pár forintot, bár ha más pénzén kell küldözgetni van aki elvárja :)
Most ha annyira zavar ez állíttasd kevesebbre a rész számlákat és akkor meg majd hozzáadják a következő rész számlához, az elméleted szerint akkor amikor kijön hogy rá kell fizetni és a becsült számlához adják hozzá... akkor a tartozásod is eltűnik?
Valóban nem lehet könnyű megérteni ezt a problémát, magamnak is fejtörést okoz, hogyan tudnám vagy egy leegyszerűsített vagy egy eltúlzott példán megmagyarázni.
De az tény, hogy a kezdő és a végső mérőóra állása szerint mi 150 energiát fogyasztottunk, a számlák és a banki átutalások szerint 160 energiáért utaltunk át pénzt a szolgáltatónak és a különbség (10) vagy véletlenül vagy nem véletlenül pont annyi volt amennyivel többet fizettünk az előző elszámolási évben és amit le is vontak a következő hó becsült számlájából.
Tehát annak ellenére, hogy a többletet levonták az első (becsült) részszámlából, a végén mégis úgy tűnik, hogy azt az összeget sohasem kaptuk meg és amint már említettem, a banki kimutatások ezt feketén fehéren bizonyítják.
válasza: válasza:Tényleg nem csoda, hogy nem értette az ügyfélszolgálatos.
Fiskális és nem fiszkális
"az éves elszámoláskor pozitív tartozás jön ki"
Az elszámoló számlán szereplő pozitív összeg tartozás (kevesebbet fizettél, mint amennyit fogyasztottál)
A negatív előjelű összeg túlfizetés (többet fizettél, mint amennyit fogyasztottál)
Ez utóbbi esetben teljesen elfogadható a gyakorlat, hogy beszámítják a következő számládba (velünk is megtörtént már nem egyszer)
"Tehát annak ellenére, hogy a többletet levonták az első (becsült) részszámlából, a végén mégis úgy tűnik, hogy azt az összeget sohasem kaptuk meg és amint már említettem, a banki kimutatások ezt feketén fehéren bizonyítják."
A banki kimutatások azon kívül, hogy mennyit utaltál a szolgáltatónak, semmit nem bizonyítanak.
Az éves elszámoló számlát és a végszámlát kell megnézned.
Azon rajta van, hogy mennyit kellett volna az adott időszakban fizetned és valójában mennyit fizettél.
Az teljesen mindegy, hogy a résszámlák becsült adatok, vagy diktálás alapján készültek-e, az a lényeg, hogy valójában mennyit fizettél az adott időszakban.
Ha neked nem felel meg az átalány fizetés, válts át diktálósra. Akkor mindig annyit fizetsz, amennyit fogyasztottál.
Sokkal egyszerűbb lenne, ha a tényleges adatokkal írnád le a történetet, akkor érdemben válaszolni is tudnánk.
A szemléltetés kedvéért itt egy egyszerű példa:
Az energia 1 mért egysége 1 Ft-ba kerül, hogy könnyebb legyen a kalkuláció, tehát 60 egységnyi energia 60 Ft-ban kerül ebben a példában.
2013 dec 0 Ft mérőóra állás: 0
2014 jan 100 Ft
2014 feb 100 Ft
2014 mar 100 Ft
2014 apr 100 Ft
2014 maj 100 Ft
2014 jun 100 Ft
2014 jul 100 Ft
2014 aug 100 Ft
2014 sep 100 Ft
2014 okt 100 Ft
2014 nov 100 Ft
2014 dec 100 Ft
_______
Összesen Fizetve: 1200 Ft
Mérőóra állása: 1120 Ft
Különbség: 80 Ft
Tehát a szolgáltató tartozik nekem 80 Ft-al.
A jelenleg alkalmazott gyakorlat szerint a következő
részszámla becsült értékéből levonják a 80 Ft-ot és csak 20 Ft-ot kellett befizetnem.
Jött a következő év, ahol is a 6. hónap végén végszámlát állítottak ki mert szolgáltatót váltottam:
2015 jan 20 Ft
2015 feb 100 Ft
2015 mar 100 Ft
2015 apr 100 Ft
2015 maj 100 Ft
2015 jun 100 Ft
__________________
Összesen: 520 Ft FIZETVE, mérőóra állás: 1640
(az egyszerűség kedvéért a 2015-ös évben befizetett és mért összeg ugyanaz volt.)
Tehát 2013 december és 2015 júniusa között 1720 Ft-ot fizettem a szolgáltatónak.
A mérő óra 0-ról indult 2013 decemberében, 2015 júniusában 1640 volt a mérőóra állása, ebből következik, hogy 1640 egységnyi energiáért 1720 Ft-ot fizettem ki 1640 Ft helyett.
A különbség pont annyi amennyi 2014 év végén volt és amit a szolgáltató levont a következő havi becsült részszámlából.
Tehát a költői kérdés az, hogy hogyan lehet az, hogy pont annyival fizettem többet a szolgáltatónak (az induló és a záró számla között) mint amennyivel a szolgáltató tartozott nekem 2014 januárjában és amit le is vont a rákövetkező hónapban esedékes részszámlában?
válasza:Miért kellene az eredetit feltennem, ez az egyszerű 2+2=4 példa miért nem elég?
Az egyetlen "változó" ebben a képletben a három mérőóra állás értéke, a kezdeti, elszámolás és a végszámlánál.
Melyik érték a fenti példában nem lehetne valós? Ha nincs ilyen érték, akkor ez a példa hűen tükrözi vagy tükrözheti a valóságot.
Valójában milyen számok kellenek ehhez a számításhoz:
1. kezdeti óra állás (számlán rajta van)
2. végső óra állás (számlán rajta van)
3. kettő közötti különbség (sima kivonás)
4. az összes számla összege a két óra állás között aminek az összeadása szintén nem egy rakéta tudomány.
5. a 4. és 3. eredmények különbsége megadja, hogy mennyivel fizetett többet a fogyasztó mint amennyit fogyasztott. (sima kivonás)
Nem abban kértem segítséget, hogy mennyi 2+2, ezt még én is öszetudom adni hanem a számítás elméletével van problémám, ezt a legelső írásomban is kifejtettem.
Egy iskolai matek feladatban sem mindig a valós életből vesznek példát mégis meglehet oldani, van egy eredménye.
Szerencsére a matematika egy exakt tudomány, ahol minden egyenletnek csak egy eredménye lehet függetlenül a világpolitikai nézettől.
Az "egyszerű" kérdés az, hogy a fenti példa alapján miért fizettem többet az energiáért mint amennyit fogyasztottam és miért pont annyival amennyi többletfogyasztásom volt az utolsó elszámolásnál?
(az is érdekes, hogy mivel a 2015-ös évben a példában én pont annyit fizettem mint amennyit fogyasztottam, ezért az a rész nem is problémás, akár ki is vehetnénk a egyenletből és akkor marad az, hogy elszámoláskor, a 80 Ft többlet fizetést én sohasem kaptam vissza (kézhez) mert le lett vonva egy becsült számból?)
válasza:"Miért kellene az eredetit feltennem, ez az egyszerű 2+2=4 példa miért nem elég?"
Azért, mert gigantikus a valószínűsége annak, hogy a példádnak a valósághoz SEMMI köze nincsen, csak ezt nem veszed észre.
Amúgy mi az érved, miért NE tennéd fel a számlát? Na látod erről van szó.
Nem teszem fel az eredeti számlákat mert személyes adatokat tartalmaznak.
Már mások is látták a számlákat, és senki sem talált bennük külön-külön számtani hibát, tehát valószínű, hogy te sem találnál.
Másképp is fel lehet tenni a kérdést:
A fentebb felvázolt számla kalkuláció példa elmélete megfelel a ma használatos energia szolgáltató számlázási ELMÉLETÉNEK (vagy gyakorlatának) vagy nem.
Ha nem miért nem?
De még egy féleképpen fel tudom tenni a kérdést:
Hogyan lehetséges az, hogy ha két végszámla hibátlan, tehát a kezdő és záró mérőóra állásoknak megfelelő számítások helyes mindkét esetben külön-külön, de akkor az első számlának a kezdő mérőóra állása és a következő záró számla mérőóra állása között mért mennyiségű energiára már miért nem stimmelnek a számok?
0 - 1120 helyes = 1120 Ft fizetve
1120 - 1640 helyes = 520 Ft fizetve
0 - 1640 HIBÁS = 1720 Ft fizetve
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!