Németben miért nem akarnak lakást és inkább bérelnek, ott nem annyi közel a lakásbérleti díj mint lenne a lakáshitel törlesztőrészlet ami után legalább az övéké válna?

#20: Lehet, hogy Budapesten több évi átlagbér lakást venni, mint "németben", de nem több, mint Münchenben vagy Stuttgartban. München átlag nettó évi 36 ezer euró (adóznak szépen), átlag négyzetméterár 9 ezer euró, ami 4 m2/év. Az albérletárak és hitelkörnyezet tekintetében is hasonlóak. Ha annyira filléres dolog lenne nekik a lakhatás, akkor ennyi erővel a törlesztőre is költhetnék.

Ha csak dumcsizni akarsz, az oké, de feljebb már leírtam, hogy mi a fő oka. Frikció a magas adásvételi illetékek miatt, bérlői kultúra, erős bérlővédelem, koncentrált ingatlanvagyon hatékonyabb hasznosítással, mint "józsi vagyok, mellékesben kiadom az előző lakásom".

#23: Nyilván az akarnak/nem akarnak vs tudnak/nem tudnak táblázat mind a négy mezőjében vannak emberek, de tény, hogy a Magyarországon alig létező "tudnának, de nem akarnak" kontigens Németországban elég nagy.

Én is ezek közé tartozom. 7 éve lakunk a jelenlegi albérletünkben, tökéletesen megfelel, a tulaj normális és rendben tartja az épületet. Időközben az árak jócskán felmentek, a bérleti díjunk a szabályozás miatt sokkal kevésbé, ami nyilván nem ösztönöz vásárlásra, ahogy az se, hogy lerakjak 150 ezer euró önrészt, amihez el kéne adom a megtakarításaim nem kis részét, tőkenyereségadót fizetnem utána (Magyarországgal ellentétben itt nincs 5 év után adómentessé váló TBSZ), majd több tízezer eurós illetékeket meg a bérleti díjunknál jóval magasabb törlesztőt + ingatlanadót fizetni, és remélni, hogy nem lesz szükség komolyabb karbantartásra.

Pár éve egy Excel-monstrumban már végigszámoltam a történelmi ingatlanár / bérleti díj / lakáshitelkamat / infláció / hozamok mellett, és az jött ki, hogy kb 50-50 a dolog, a vásárlás időpontjától függően jársz jobban vagy rosszabbul 25 éves távlatban.

Nem azért számolom végig, mert ingatlant akarok, hanem azért, mert életem legnagyobb pénzügyi döntésénél ez a minimum. Nekem is fura volt idecsöppenni, és azt látni, hogy egy csomó teljesen normális, a budapesti átlagéletszínvonal dupláján élő család is bérel. A kérdezőhöz, és a magyarok 95%-ához hasonlóan én is azt hittem, hogy a bérlés egy feneketlen zsák, felelőtlenség, csóró emberek kényszere. Csak éppen végig lehet számolni, és kiderül, hogy nem az.

Nem azért bérel a német háztartások fele, mert szegényebbek vagy tudatlanabbak, mint a magyarok, hanem mert... dobpergés... nem rosszabb, mint venni! Ki gondolta volna?

Nehéz elhinni, hogy ez esetben a 600 ezer eurós stuttgarti lakás és a 600 ezer eurónyi likvid eszköz közül az utóbbit választom?