Hitelt törleszteni x éves korig és lakást birtokolni, vagy albérletet fizetni, de tehermentesen ingatlan birtoklása nélkül?

Amíg Magyarországon nincs szabályozva az albérlet jogilag, úgy mint külföldön, csak a saját lehet a cél.

Családban szeretne mindenki élni hosszú távon.

Gyerekkel, meg nem igazán lehet albérletet találni. Ez komoly bizonytalanságot hoz az életbe. Nagyon körülményes és ha nincs megoldás a nagyszülők ingatlanába szorulsz, ami könnyen szét robbanthatja a családot.

Mivel nehéz kitenni egy nem fizető gyerekes családot az albérletből, ki sem adják gyerekeseknek.

Nem a tulajdonosok a hibásak, hanem a hiányos Magyar törvények.

De persze ha a család még nem téma, akkor rövidebb távon az albérlet sokkal rugalmasabb és egyszerűbb. Nem kell hozzá több milliós önerő és akár évente költözhetsz másikba, ha változik a munkahelyed.

Mindkét lakhatási módnak megvannak az előnyei és hátrányai. Ezeket kell mérlegelni, és az eredmény alapján dönteni.

Ahogy előttem írták, a magyar törvények nem kellően szabályozzák le az albérlet kiadásának lehetőségeit. Talán ez az oka annak, hogy mindenkinek a saját ingatlan a cél.

Igaz, én még a '60-as években nőttem fel, s akkoriban az állami bérlakás volt a trend. A mai árakhoz viszonyítva nevetségesen alacsony bérleti díjért lehetett lakni a városokban. Ennek ellenére nekem is a saját ingatlan volt az álmaim netovábbja. Pedig, ha belegondolunk, sok előnnyel jár egy albérlet. Az ember életkörülményei egyik napról a másikra változhatnak. Mert mivel telik pl egy húszéves élete? Munka után edzőterem, csajozás, haverok, buli, Fanta. Ilyen életvitelhez elég egy garzon is. Lehetőleg olyan, ami közel van a tűzvonalhoz. De mi van, ha az ország másik végén találsz párra? Az internet világában ez a menő. Vagy ha a munkád szólít többszáz km-re? Olyankor fel kell húzni a nyúlcipőt. De ha helyben is maradsz, lassan gyarapodni kezdesz. Párod lesz, gyerekeid. Ezekhez a változásokhoz kell idomulnia a lakás méretének, helyének. Erre csak az albérlet képes.

Igen ám, de az ember folyamatosan változik. Ahogy a világ is. Nekem pl középkori életrajzi regények írása az egyik elfoglaltságom. Imádom a kor életének, a környezet és a szereplők leírásához szükséges adatok gyűjtését. A számítógépes korszak hajnalán imádtam programokat írni, játékokat szerkeszteni. Ez mind seggenülő elfoglaltság. Ehhez elég egy lakásban lakni.

Igen ám, csakhogy közben rájöttem, hogy ez engem nem elégít ki. Én nem LAKNI akarok,hanem ÉLNI. Ehhez pedig (nekem) elengedhetetlen a kétkezi alkotói munka. A barkácsolás. Létrehozni valamit, amit ugyan a boltban is meg tudnék venni, de az mégsem olyan. Ehhez pedig szerszámok,eszközök, és nem utolsósorban hely kell. Közben persze családalapítás, gyerekek. Az ő igényeiknek is meg kell felelni. Építkezés. SK, mert akkor még lehetett. Ráadásul korábban sokat jártam kőműves mellé, volt alkalmam ellesni a szakma fortélyait. Azt hinné az ember, hogy itt révbe ért. Nem! Nekem a boldogságomhoz elengedhetetlen a természet közelsége. A gyerekek közben felnőttek, már nem fontos közel lenni a tűzhöz. Ráadásul a mindent elsöprő új szerelem. Válás. A vidék feltérképezése. Letelepedés. Hatalmas terület, fenyves, akácos, kis tó. Állatok, ami belefér.

Mindezt egy albérletben nem lehet véghezvinni. Szóval neked kell mérlegelned, és döntened.

A saját lakást is ki tudod adni és költözöl ahova akarsz.

A saját lakást is ki tudod adni és nagyobba költözöl.

A törlesztő részlet és a hiteltörlesztő nem egyezik meg mivel a törlesztőből kb. 25 ezer a kamat. A többit visszakapod amikor eladod a lakást. 25 ezerért nem kapsz 2 szobás albérletet.