Örökösödési kérdés:hogy működik ebben a helyzetben:?

Nem egészen értem, igyekszem magamnak tisztába is tenni.

Van 4 személy: nagypapa, nagymama, nekik 1 lányuk, és lányuknak 1 lánya, az unoka.

Nagypapa meghal, és végrendeletileg unokájára hagyja pénzét. (Csak pénze volt?). Alapeset: nagymamával közös tulajdonuknak csak a felével rendelkezik, másik fele a nagymamáé, ő csak arról rendelkezhet halála esetén végrendeletben.

Nagypapa után a közvetlen leszármazottat (lányát) megilleti a köteles rész, ha nem lett rá méltatlan. A maradék az unokáé.

Nagymama: a nagypapa részébe nem szólhat bele, onnan nem tagadhat ki senkit.

Amit tehet, a lányát tagadhatja ki, de itt megint megilleti a köteles rész a lányát.

Hogy a különböző országok jogai mit írnak elő, azt nem tudom.

Ne haragudj, semmit nem értek az írásodból, sokszor próbáltam olvasni, és kibogózni...

A lényeg:

törvény szerint a leszármazók örökölnek, fejenként egyenlő arányban. Ha a nagypapának (örökhagyó) egy lánya volt, akkor ő az EGYEDÜLI örökös. Ilyen esetben a feleség semmiképpen sem állagörökös, vagyis nem ő örököl, akárhogy is fenyegetőzik. Haszonélvezetet viszont örököl, tehát pl. az ingatlant ő használhatja, de nem lesz tulajdonos.

Ha van érvényes végrendelet (az írásodból arra következtetek, hogy nem vették érvényesnek, de ezt is lehet, hogy félreértem), akkor lehetséges, hogy pl. az unokára, feleségre, szomszédra vagy bárkire hagy valamit (akár mindent) az örökhagyó, DE akkor is jár kötelesrész a törvényes örökösnek - ez esetben a lányának. A kötelesrész a fele mindennek, amit végrendelet nélkül örökölne.

Ez alól egyetlen kivétel létezik a magyar jogban: ha a törvényes örököst az örökhagyó érvényesen kitagadja.

Nálatok erről nem volt szó.

Ergo: a nagymama nem tud kitagadni az örökségből senkit.

Az viszont lehet (és valószínű is), hogy a bankszámlán tartott pénznek a fele eleve az övé, mert házastársi közös vagyonnak számított.

Ja, és a különböző országok jogairól még annyit:

érdektelen itt, hogy mit írnak elő.

Öröklésnél az örökhagyó személyes joga irányadó. Ha a nagypapa magyar volt, tök mindegy, hogy a nagymama hol élt, miért élt ott, hol a számla, stb.

Ingatlannál az eljárásnál lehetnek bonyodalmak, mert azt csak az adott ország közjegyzője (vagy egyes helyeken bírósága) tudja átadni, de akkor is az örökhagyó személyes joga szerint.

Szóval az egyetlen kérdés itt a nagypapa személyes joga.

A "neki ítélték meg" az ki, az unoka?

Magyarán a végrendeletet érvényesnek vették?

(Megjegyzem, "megítélésről" itt nem beszélhetünk, gondolom per nem volt, hanem csak hagyatéki tárgyalás...?)

Ebben az esetben akkor unoka mint végrendeleti örökös kap mindent, ami nem esik a kötelesrész igény alá.

A két lány, fejenként egyenlő arányban a kötelesrészük erejéig örököl - hacsak nem mondtak le a végrendeleti örökös, vagy akár egymás javára.

Nagymama haszonélvezeti jogot örököl.

Közeli barát és család nem tudom, hogy jön a képbe... Max. az is végrendelettel.

Nagymama nem zárhatja ki az örököst az öröklésből, de haszonélvezőként ő használhat mindent. A haszonélvezet bizonyos szempontból erősebb, mint a tulajdonjog, ez igaz.

Viszont a tulajdonjogát nem veheti el a lánynak.

A lány nagykorúsága itt nem számít.